Tavaly rendkívül rossz volt az európai burgonyatermés az Északnyugat-Európát sújtó aszály miatt, és ennek általános hatásaként óriásit ugrottak a krumpliárak. A magyar termés szokatlanul korán, már februárra elfogyott, de egyébként is minden évben eltűnik március végére. "Azon kevesek közé tartozunk, akik képesek a teljes megtermelt mennyiséget betárolni, és mosva, csomagolva, minősítve értékesíteni. Tavasszal minden évben rákényszerülünk az import burgonya vásárlására, hogy a partnereinket elláthassuk, de tavaly dupla áron, kilónként 25-30 eurócentért tudtuk csak behozni a krumplit" - sorolja egy komáromi termelő. A vállalkozásnál már szeptember eleje óta folyik a betakarítás. A terület 85 százalékát a Red scarlet fajta uralja. Az átlagtermés 40 tonna körülinek mutatkozik.
"Tavaly nagyon rossz volt az európai termés, de az idei sem lehet túl jó, mert a szokásosnál magasabb szintről indulnak az árak. Normális esetben a betakarítás idején nem szoktak 40-50 forintnál többet kínálni az ömlesztett krumpliért, most meg 100 forint körüli árakat hallok" - mondja a cégvezető, majd hozzáteszi: szomorú, hogy már most, amikor a betakarítás miatt túlkínálat van a piacon, látni lehet cseh, lengyel és francia krumplit is a kínálatban. Ez abszolút nem indokolt.
- mondja az ágazatot jól ismerő forrásunk. Az előbbiből is rosszul állunk, az utóbbiból meg sehogy. A kormányzat leginkább a pályázati források révén tud segíteni ebben, ezt a célt szolgálta az élelmiszer-feldolgozást segítő kiírás is.
20 év alatt ötödére csökkent a magyar burgonya termőterülete. A zuhanás már jóval az uniós csatlakozás előtt elkezdődött, tehát nem a közös piac az oka. Az átlaghozamok megduplázódása javított ezen a helyzeten, de így is csak egy bő fél évre való hazai terméssel rendelkezünk. A 13 ezer hektárnyi terület nagyon kevés, de már akkor is képesek lennénk az önellátásra, ha tovább dupláznánk az átlaghozamot. Ez nem egy vad elvárás. Nemcsak a fenti vállalkozás képes 40, 50, vagy akár 60 tonnás átlagokra.
Egy másik, Csongrád megyei gazdaságban szintén 40-50 tonnás átlagot várnak az 50 hektáron. "Szép az állomány. 16 hektárral már végeztünk, ez alapján elégedettek lehetünk. Az ár most valóban 100 forint körül van kilónként, de ez novemberre még sokat változhat az európai termés alapján" - latolgat az ügyvezető.
"Nálam a 60 tonnás termés a normális 40 hektár átlagában"- állítja egy Pest megyei vállalkozó. "Idén is legalább ennyi lesz 32 hektáron, de 8 hektár termését el lehet fejlejteni. Abba magyar fajta került. Két különböző helyre rakott parcellában lett a teljes termés fuzáriumos, miközben a külföldi krumpliknak semmi bajuk. Ez nem lehet véletlen..." - a termelő a vetőburgonya minőségével magyarázza a terméskiesést. Másoktól azonban nem hallottunk ilyen panaszt.A maga részéről igyekszik tápanyaggal és egészséges talajjal támogatni a termelést, továbbá van a teljes termést befogadni képes tárolója, és most épül a 200 tonnás hűtőháza is.
- vélekedik egy másik szakember, aki szerint az egész ágazat megszenvedi a hazai nemesítés mélyrepülését. A probléma gyökerét bennfentesek egyrészt abban látják, hogy hiba a kutatóktól elvárni, hogy a kereskedelmet is ők vigyék, másrészt a nemesítés pénzügyi hátterét eddig nem biztosították megfelelően a keszthelyi egyetem számára. A Burgonyakutatási Központot 2017 nyarán névleg a Georgikon
Tanüzem Nonprofit Kft.-hez csatolták, de a gyakorlatban nem sikerült sem átszervezni a feladatokat, sem enyhíteni a pénzügyi gondokat. A nemesítési káosznak a kormányzat azzal vetne véget, hogy jövő év
februárjától a burgonyakutatás ügyét a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) alá rendeli. Ha az intézmény a működés anyagi feltételeit legalább részben magára vállalja, akkor egy szebb korszak köszönthet be a hazai burgonyanemesítésben.
Forradalom a magyar krumpliföldeken: kánikulában is jól termő fajták jöhetnek
