A hihetetlen időjárás miatt egyre többen mondanak le a kukoricáról

MTI
A csapadékszegény időjárás egyre inkább arra ösztönzi a termelőket, hogy a vízigényes kukorica helyett olajos magvakat és ipari növényeket vessenek. Habár Tolna megyében a kukorica idei termésátlaga meghaladta a kilenc tonnát hektáronként, mégis több mint tízezer hektárral csökkent az utóbbi évben a növény vetésterülete a megyében. Jelenleg tonnánként 43 ezer forintot fizetnek a kukoricáért, a termelők azonban ennél többet szeretnének elérni, ezért a többség inkább tárolja a terményt.

Tolna megyében a 64 159 hektáros vetésterületből 63 500 hektáron takarítottak be kukoricát, amely termőhelytől függően 5 és 14 tonna, átlagosan 9,3 tonna hektáronként, ami a legmagasabb eredménynek számít országosan. Júniusban még úgy tűnt, hogy idén rekordtermés lehet kukoricából, de az augusztusi kánikula és csapadékhiány rontott az állományon, így a szárazság miatt korábban, már szeptember elején elkezdődött a betakarítás, ami október végén fejeződik majd be. 

Jön az év egyik legnagyobb agráreseménye, az Agrárszektor Konferencia november 28-29-én. A konferencián szó lesz a búza és a kukorica 2018-as fajtakísérleteinek eredményeiről, a piaci értékesítési kilátásokról és a minőségbiztosítási követelményekről. A gazdák első kézből tájékozódhatnak arról, mely fajtákat érdemes vetniük és milyen hozamokra számíthatnak a különböző adottságú területeken? Mennyit fizetnek a vevők és milyen minőségi követelményeket támasztanak a terményekkel szemben? Ne hagyja ki a siófoki Agrárszektor Konferenciát november 28-29-én!

Az egyre forróbb és csapadékszegény nyaraknak tudható be az is, hogy tíz évvel ezelőtt még 100 ezer hektáron termesztettek Tolnában kukoricát, a vetésterület azonban 2017-re 79 ezer, 2018-ra pedig 64 ezer hektárra csökkent. Az időjárás arra ösztönzi a termelőket, hogy a vízigényes kukorica helyett olajos és ipari növényeket, lucernát vessenek, vagy ültetvényeket telepítsenek.

A száraz őszi időjárás miatt a szokásosnál alacsonyabb, 13-15 százalék a szemek víztartalma, így alig volt szükség a termény szárítására. A vízi szállítás akadozása ugyanakkor negatívan hatott a termény felvásárlási árára. A Duna alacsony vízállása miatt sem az európai uniós országokba, sem harmadik országba nincs jelentősebb export, a kukorica iránt belföldről az izocukorgyár, az etanolgyárak és takarmánykeverők felől van kereslet. A termelők a jelenlegi, tonnánkénti 43 ezer forintnál magasabb árat szeretnének elérni, ezért akinek lehetősége van, tárolja a terményt. Az ár elmozdulására kis reményt jelenthet, hogy viszonylag kevés takarmánybúza van a piacon, ami 40-45 euróval drágább a kukoricánál. Habár a különbség kiegyenlítődhet, de ez csak a következő év elején emelheti a kukorica árát.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?