Lengyelországban október 31-ig csaknem háromezer afrikai sertéspestissel fertőzött vaddisznót találtak, de a házisertés-állományokban is 213 esetet detektáltak idén. Az ország 2014 óta együtt él a vírussal, és mostanra megtanulta kezelni a helyzetet. A sertésállomány folyamatosan bővül, a belső fogyasztás is 40 kg/fő éves szinten stabilizálódott.

A nyári aszály sokkal jobban meglepte a lengyeleket, mint a vírus. A takarmánybázis szűkössége nemcsak az idei termelésre hat, de 2019 első felében is végig érezhető nyomokat hagy majd. 2018-ban a lengyel sertéshústermelés 4 százalékkal bővül (1,97 millió tonnára), ennek hátterében azonban az állatok növekvő kivágása áll. A sertésállomány egészen az idei év közepéig 4 százalékkal gyarapodott, ám a nyári kánikula óta meredek a zuhanás, amiben szerepet játszik az is, hogy a termelői árak is nyomottan alakultak.

2018 harmadik negyedévében ugyanis 10 százalékkal voltak alacsonyabbak az átvételi árak, mint tavaly ilyenkor, amit éppen a növekvő sertéskínálat váltott ki. Vagyis a kedvezőtlen körülményekre vágással reagáló termelők a kínálat bővítésén keresztül még tovább nyomták lefelé az árakat, ami ismét a termelési kedv csökkenése irányába hatott. Az ördögi körből csak a sertéshiány első jelei ránthatják ki Lengyelországot - valamikor 2019 nyarán. Az USDA elemzői 2018 végére összesen egyszázalékos állományzsugorodást várnak a 2017. évi számokhoz képest, és úgy vélik, az év második felében kialakult piaci helyzet egészen jövő év júliusáig éreztetni fogja a hatását. Ez egy olyan országban, ahol az afrikai sertéspestis dacára is növelni tudták az állományt, igen rossz hírnek számít.