A panelbeszélgetésre zsúfolásig telt érdeklődőkkel az eredetileg 50 főre tervezett terem. A jelenlévő gazdákat leginkább a járványintézkedések érdekelték, illetve az, hogy hogyan lehet gazdaságosan elvégezni például a PRRS-mentesítést a sertésállományban.
A beszélgetés résztvevői voltak:
- Bognár Lajos, országos főállatorvos, Agrárminisztérium
- Mélykuti Tibor, elnökségi tag, Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács
- Nagy Tibor, sertéságazati igazgató, Bonafarm Csoport
- Szabó István, ügyvezető igazgató, Gallus Csoport
- Wagenhoffer Zsombor, osztályelnök, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
Bognár Lajos utalt arra, hogy az állattenyésztés érintő krízisek állandósultak, de ez egyféle harckészültségben is tartja a hatóságot. Az afrikai sertéspestis megjelenésére évek óta számítottak. A vírus Grúziából érkezett az Európai Unióba, felbukkant már a Balti államokban, Lengyelországban, Csehországban, Magyarországon, Belgiumban, Szardínián, Romániában, Spanyolországban. Az egyes államok más-más módon kezelték a problémát, és mára világossá vált, hogy melyek a jó és a rossz gyakorlatok a vírussal szembeni harcban. Számunkra Románia fertőzöttsége jelenti a legnagyobb kockázatot: 16 megye érintett a betegségben, és az unió háztáji sertésállományának 75 százaléka él itt. A kisgazdaságokban az információhiány miatt jellemzően rosszabb a járványvédelmi helyzet. A háztáji sertésállományok felszámolásával Lengyelországban, ahol 2014 óta jelen van a vírus, intenzív állománykoncentráció zajlik.
Magyarországra április 19-én érkezett meg a betegség, azóta 44 vaddisznóban találtuk meg a vírust. Nemcsak Nógrád megyében, de Borsodban és Hajdú-Biharban is kimutatták a jelenlétét. A betegség lassan terjed, de 95 százalékos valószínűséggel öl. A vírus ellenállóképessége is rendkívüli: a földben és a fagyasztott élelmiszerben is hónapokig megtartja az életképességét. "Mégsem az elhullás jelenti a legnagyobb problémát, hanem a vírus kereskedelmi következményei: az exportkorlátozás és az árcsökkenés a belpiacon" - mutatott rá a főállatorvos. Egy hatásos vakcian kifejlesztése akár 10 évet is igénybe vesz, ezért addig a ragályfogó tárgyak gondos tisztításával, az emberek, állatok és gépjárművek mozgási útvonalának szoros kontrolljával kell védekezni.
Az Erste Bank agrárszakértője, Fórián Zoltán sorra vette az egyes állattenyésztési ágazatok versenykilátásait. Úgy vélte, a kiválóan integrált baromfiszektornak vannak a legjobb kilátásai középtávon, amit a piaci igények is támogatnak. A tejtermelési szektornak a hazai állománynagyság és -koncentráltság kölcsönöz jó versenypozíciót. A húsmarha ágazatot pillantnyilag a támogatások hajtják, a sertésszektornak pedig szélesebb szervezettségre lenne szüksége. A jelenlévő vitapartnerek más-más ágazatot képviseltek, és természetesen igyekeztek megvédeni azt.
Wagenhoffer Zsombor húsmarhásként érezte találva magát. Véleménye szerint a húsmarhatatás sikersztori lett, de a jövőben valóban a minőségnek kell felváltania a mennyiséget. Most a húsmarha-kivitelünk fele "lábon" hagyja el az országot Törökország irányába. Több és igényesebb célpiacra lenne szükségünk, de ehhez előbb a termelés és feldolgozás hátterét is meg kell teremteni. Elismerte, hogy a támogatás fontos része a nyereségességnek.
Nagy Tibor, a Bonafarm sertéságazati igazgatója elmondta, hogy igenis jelen van az ágazatban az integráció: "2021-re már 750-800 ezer hízósertést kell a mohácsi vágóhíd részére előteremtenünk, amihez koca- és hízóintegráció kiépítésére is szükség van. Utóbbi szervezettsége előrehalodtabb: már most 130 ezer hízó áll kint a partnereinknél, kocákból pedig 5400-5500, amit jövőre 8100 körülire szeretnénk emelni."
A sertéspiacnak nemcsak veszélyt, hanem esélyt is jelent az afrikai sertéspestis - fűzte hozzá Fórián Zoltán. A jobb menedzsmentintézkedések, a hatékonyabb üzemméretek kialakulása javítja a versenyképességünket egy olyan környezetben, amikor erre más országok nem feltétlenül képesek. A sertéspestis Kínában mostanra szinte minden tartományt elért, ami azzal jár, hogy fokozódik az állatok kivágása. Ez időleges hústelítettséget okoz nemcsak az ottani belpiacon, de egészen Európáig érződik a hatása. Gyakorlatilag elmarad a karácsonyi felvásárlási láz, ezért stagnálnak az árak. A helyzet azonban átmeneti.
- hangzott a prognózis.
Szabó István büszkén újságolta, hogy a Gallus csoport a magyar brojlerkeltetés csaknem 35%-át mondhatja magáénak. Megerősítette, hogy jó a szektor versenypozíciója, amit nemcsak az integráltságnak, hanem az erős tulajdonosi szemléletnek is köszönhet: a meghatározó cégek mind családi tulajdonban vannak Magyarországon, és kiváló szakembergárdával dolgoznak. Megjegyezte: a baromfi- és sertéshús egymás helyettesítő termékei, a fogyasztó folyamatosan egymáshoz méri ezeket.
Arra a kérdésre, hogy mennyire érzi kihívásnak a szakma a francia LDC megjelenését a hazai piacon (a Tranzit-csoport 70%-os tulajdonrészének megszerzésével), Szabó István így válaszolt: Ennek a multicégnek a termelési értéke megegyezik a teljes magyar baromfiszektoréval.
A baromfipiacon élőződik az európai verseny - fűzte hozzá Fórián Zoltán. A magyar export mindössze negyede a lengyelekének, akik idén már több mint egy millió tonna baromfihúst szállítottak ki. A kacsa- és libaszektor nőtt a leginkább, előbbi 102%, utóbbi 23%-kal. Világszinten a baromfihús-kibocsátás 2027-ig harmadával nőhet a világban. Mindez ésszerűvé teszi a piaci koncentrációt.
A tej és vaj piacán a legnagyobb változást a tejzsír iránti keresletnövekedés hozta. Fórián Zoltán ezt tartós jelenségnek érzi. Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács képviseletében utalt rá, hogy jelenleg a tej kiviteli ára már 19 forinttal a belföldi ár felett jár, ami megnehezíti a feldolgozók helyzetét. Hibának nevezte, hogy a tejipar nem tud magas feldolgozottságú terméket készíteni. Véleménye szerint az lenne az ideális, ha a magyar termelők is képesek lennének feldolgozó üzemeket építeni. Pozitív változásokat fog hozni viszont az, hogy 2019-ben az UHT és az ESL tejek áfáját is 5%-ra csökkenti a kormányzat. Az import UHT tejek aránya drasztikusan esni fog a polcokon. Fontosnak nevezte az emberi munkerőt kiváltó technológiai fejlesztéseket, például a fejőrobotokat.
A tehén ugyanis napjában többször is felkeresi a fejőberendezést, ahol abrakot kap. Nem stresszel a hajtástól és a várakozástól, a többszöri fejés pedig több tejet eredményez. Szabó István egyetértett: csak automatizálással, hatékonyságnöveléssel maradhatunk versenyben. A vágóhídi és csomagolási technológia fejlesztése is egy ilyen pont, náluk például robotok mérik be az egalizált mennyiséget a tálcákba.
Szóba került a készülő állattenyésztési törvény is, ami gyakorlatilag egy reakció az uniós tenyésztésszervezést érintő jogszabályra. Wagenhoffer Zsombor az Agrárkamara osztályelnökeként megjegyezte: eddig Magyországon egy állatfajt egy tenyésztőszervezet láthatott el tenyészanyaggal. A magas genetikai érték egy olyan hozzáadott plusz, amit csak a legnagyobb szaktudású és tőkeerejű cégek képesek előállítani. A kereskedelem nyilvánvalóan szerette volna átjárhatóbbá tenni az országhatárokat a tenyészanayag számára is. Az életbe lépett uniós rendelet csak a nagy állatfajokat érinti, a baromfiszektort nem.
- adott reményének hangot a szakember.
Fórián Zoltán egy új jelenségre is rámutatott zárszavában: A fogyasztók manipulása mindig is jelen volt a világban, de most különösen veszélyes fordulatot vehet. Olyan hibákat rónak fel a reklámok és az állatvédők a húsnak, amelyek tudományosan nem igazolhatók. "Úgy vélem, ez a lélektani terror a műhús piacának ágyaz meg. Egy hamburgernyi, Petri-csészében előállított műhús 2013-ban még 330 ezer dollába került, most már 11 dollárért képes előállítani a technológia. Az össztűz egyre nagyobb lesz, ideje összezárni az állattenyésztőknek!"
