Csak eddig volt drága a búza
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) novemberi tájékoztatása szerint a 2019/2020. gazdasági évi termést adó búza globális termőterülete három év után először nőhet, közel 220 millió hektárra (+1 százalék). A búzatermelésben világelső Európai Unióban az őszi búza termőterülete 24,3 millió hektárra (+6 százalék) nő a Tallage francia piacelemző vállalat előrejelzése szerint. A főbb termelő tagországok közül Franciaországban 4 százalékkal 5,1 millió hektárra, Németországban 8 százalékkal 3,3 millió hektárra, Lengyelországban 4 százalékkal 2,4 millió hektárra bővül a növény által elfoglalt terület. Az Egyesült Királyságban, Romániában és Bulgáriában az előző évihez hasonló területről, sorrendben 1,8 millió, 2 millió és 1,1 millió hektárról arathatják le a termést a gazdák jövő nyáron. Magyarországon ellenben ismét egymillió hektár alatti a növény termőterülete, az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint 937 ezer hektáron került a földbe a vetőmag 2018. november 7-ig.
Az idei betekarítású, étkezési búzával átlagosan 57 ezer forint/tonna körüli áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek november negyedik hetében az AKI PÁIR adatai szerint, ami 23 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának árát.
Miért ennyivel olcsóbb a kukorica?
Az USA-ban a 2017. évinél valamivel több, 372 milió tonna kibocsátást jeleznek az IGC szakértői. Oroszországban beigazolódtak a korábbi várakozások, és 11 millió tonna kukorica került a tárolókba az idén ősszel, jóllehet ez a volumen 17 százalékkal elmarad a
2017. évitől. Ukrajnában ellenben rekordhozam mellett a korábban vártat (30 millió tonna) és a 2017. évit (24 millió tonna) egyaránt jócskán felülmúló 33,5 millió tonna termést takarítottak be a gazdák.
Franciaországban az aszály miatt a termésátlag 15 százalékos romlása és a betakarított terület 5 százalékos zsugorodásaa termés 19 százalékos visszaesését eredményezte, így mindössze 11,8 millió tonna kukorica került a tárolókba. Ezzel az eredménnyel Franciaország az EU meghatározó kukoricatermelőinek rangsorában a második helyre szorult. Ebben az évben Románia vált az EU legnagyobb kukoricatermelőjévé. Mindezt úgy, hogy a magyarhoz képest csekély, 4,7 tonna/hektár átlaghozamot produkáltak, ami viszont 24 százalékos növekedést jelent az ottani eredményekben. A csúcstermés titka a 2,5 millió hektáros termőterület, ami így összességében 12 millió tonna tengerit eredményezett (+22 százalék). Magyarország 7,4 millió tonna körüli kibocsátásával megőrizte harmadik helyét.
Az északi félteke betakarításával - a bővülő kínálat eredményeként - az USA kivételével világszerte ereszkedett a kukorica ára október folyamán.Magyarországon a fizikai piacon átlagosan 48 ezer forint /tonna termelői áron forgott a termény az AKI PÁIR adatai szerint november negyedik hetében, az egy évvel korábbinál 3 százalékkal magasabb árszinten.
Az IGC legfrissebb, novemberi előrejelzésében 1073 millió tonnára jelzi a kukorica 2018/2019. gazdasági évi globális termését, ami 2,5 százalékkal felülmúlná az egy évvel korábbit. A felhasználás volumenének 1112 millió tonnára történő növekedése (+4 százalék) esetén azonban a zárókészlet akár 13 százalékkal is apadhat.
