Csak eddig volt drága a búza
A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) novemberi tájékoztatása szerint a 2019/2020. gazdasági évi termést adó búza globális termőterülete három év után először nőhet, közel 220 millió hektárra (+1 százalék). A búzatermelésben világelső Európai Unióban az őszi búza termőterülete 24,3 millió hektárra (+6 százalék) nő a Tallage francia piacelemző vállalat előrejelzése szerint. A főbb termelő tagországok közül Franciaországban 4 százalékkal 5,1 millió hektárra, Németországban 8 százalékkal 3,3 millió hektárra, Lengyelországban 4 százalékkal 2,4 millió hektárra bővül a növény által elfoglalt terület. Az Egyesült Királyságban, Romániában és Bulgáriában az előző évihez hasonló területről, sorrendben 1,8 millió, 2 millió és 1,1 millió hektárról arathatják le a termést a gazdák jövő nyáron. Magyarországon ellenben ismét egymillió hektár alatti a növény termőterülete, az Agrárminisztérium tájékoztatása szerint 937 ezer hektáron került a földbe a vetőmag 2018. november 7-ig.
Az idei betekarítású, étkezési búzával átlagosan 57 ezer forint/tonna körüli áfa és szállítási költség nélküli termelői áron kereskedtek november negyedik hetében az AKI PÁIR adatai szerint, ami 23 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának árát.
![](https://cdn.agrarszektor.hu/hirek/image1543997798-0.jpg)
Miért ennyivel olcsóbb a kukorica?
Az USA-ban a 2017. évinél valamivel több, 372 milió tonna kibocsátást jeleznek az IGC szakértői. Oroszországban beigazolódtak a korábbi várakozások, és 11 millió tonna kukorica került a tárolókba az idén ősszel, jóllehet ez a volumen 17 százalékkal elmarad a
2017. évitől. Ukrajnában ellenben rekordhozam mellett a korábban vártat (30 millió tonna) és a 2017. évit (24 millió tonna) egyaránt jócskán felülmúló 33,5 millió tonna termést takarítottak be a gazdák.
Franciaországban az aszály miatt a termésátlag 15 százalékos romlása és a betakarított terület 5 százalékos zsugorodásaa termés 19 százalékos visszaesését eredményezte, így mindössze 11,8 millió tonna kukorica került a tárolókba. Ezzel az eredménnyel Franciaország az EU meghatározó kukoricatermelőinek rangsorában a második helyre szorult. Ebben az évben Románia vált az EU legnagyobb kukoricatermelőjévé. Mindezt úgy, hogy a magyarhoz képest csekély, 4,7 tonna/hektár átlaghozamot produkáltak, ami viszont 24 százalékos növekedést jelent az ottani eredményekben. A csúcstermés titka a 2,5 millió hektáros termőterület, ami így összességében 12 millió tonna tengerit eredményezett (+22 százalék). Magyarország 7,4 millió tonna körüli kibocsátásával megőrizte harmadik helyét.
Az északi félteke betakarításával - a bővülő kínálat eredményeként - az USA kivételével világszerte ereszkedett a kukorica ára október folyamán.Magyarországon a fizikai piacon átlagosan 48 ezer forint /tonna termelői áron forgott a termény az AKI PÁIR adatai szerint november negyedik hetében, az egy évvel korábbinál 3 százalékkal magasabb árszinten.
Az IGC legfrissebb, novemberi előrejelzésében 1073 millió tonnára jelzi a kukorica 2018/2019. gazdasági évi globális termését, ami 2,5 százalékkal felülmúlná az egy évvel korábbit. A felhasználás volumenének 1112 millió tonnára történő növekedése (+4 százalék) esetén azonban a zárókészlet akár 13 százalékkal is apadhat.