A termőtalaj a gazdálkodók egyik legfontosabb tőkéje, és a versenyképes gazdálkodás szempontjából egyáltalán nem mindegy, milyen állapotban van. A talajegészség megőrzésében fontos szerepe van például a talaj kémhatásnak - emelte ki az Agrárszektor konferencián a témában tartott egyik szekcióülésen Wagner József. A Carmeuse Hungária Kft. mezőgazdasági üzletfejlesztője arról beszélt, hogy a talajok kémhatása azért meghatározó, mert nagymértékben befolyásolja a növények víz- és tápanyagfelvételét és a mikrobiológiai tevékenységet. A hazai viszonyok között a talajok pH-értéke 4 és 9 között változik, 4,5-ös szintnél már savanyú, ez alatt pedig erősen savanyú talajokról beszélünk. Adatai szerint a hazai 5,5 millió hektárnyi termőföldből 1,5 millió hektár erősen savanyú, 1 millió hektár közepesen, egyszóval 2,5 millió hektár mindenképpen javítást igényel kémhatás tekintetében.
Az ilyen talaj művelhetősége romlik, mivel nem tud vizet befogadni és tárolni a csapadékban szegényebb időszakokra. És nemcsak a pufferelő képessége, hanem a szerkezete is gyengül: a morzsalékos állapot egyre inkább degradálódik a poros, szélsőséges esetben már-már szerkezet nélküli állapot felé. Eltűnnek a pórusok, amelyek a megfelelő víz-, levegő- és hőgazdálkodás előfeltételei, ezáltal erősen korlátozódik a talajélet és a gyökérfejlődés. A negatív hatások meszezéssel javíthatóak. Wagner József szerint a műtrágyák helyett érdemes a differenciált kezelésre alkalmas talajjavító anyagokat használni a célra.
Az intenzív gazdálkodási gyakorlat eredményeként termőtalajainkban olyan folyamatok indultak be, melyek egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan fordíthatók vissza. Egyre általánosabb a talajélet elszegényedése, a vízmegtartó és regeneráló képesség jelentős csökkenése. A hazai gyakorlatban a talajvédelem egyáltalán nincs a helyén kezelve, mert még mindig a fizikai védekezés az elsődleges, a kémiai és a biológiai pedig mostohagyermekként háttérbe szorul - véli Imreh Gergő. A célzott tápanyag-utánpótlási megoldásokat kínáló Natur Agro Hungária Kft. szakmai igazgatója szerint a szakma egyik feladata, hogy a gazdák fejében átrendeződjön ez a sorrend.
Magyarországon rendkívül alacsony, mindössze 2 százalékot tesz ki az öntözött mezőgazdasági területek nagysága. Jelenleg 80 ezer hektáron öntözünk, holott a csatornáink nyomvonalai 200 ezer hektárra elegendő öntözhető területet tudnának biztosítani. Az egyre gyakrabban előforduló aszályos évek miatt nő a nyomás a gazdákon, hogy valamilyen formában öntözhetővé tegyék a területeiket. Mégis a magas költségek, valamint a hosszadalmas és bonyolult engedélyeztetés miatt sokan tartanak attól, hogy belevágjanak egy ilyen beruházásba. Mindenképpen csökkenteni kell a bürokratikus terhet, egyszerűsíteni az engedélyeztetési eljárásokat - hangsúlyozta a témában megtartott kerekasztal beszélgetés során a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke. Szólláth Tibor Zoltán szerint sokan amiatt nem vágnak bele a fejlesztésekbe, mert egyedül túl kicsik, nincsenek nagy összefüggő területeik, ezért a NAK megyei elnöke az összefogást elengedhetetlenül fontosnak tartja ezen a területen.
Kiemelt feladatként kezeli az agrártárca az öntözésfejlesztéshez szükséges beruházások előkészítését - erősítette meg Tanczné Óvári Csilla az Agrárminisztérium osztályvezetője. A Belügyminisztériummal együttműködve készül az öntözésfejlesztési stratégia, és létrejön egy öntözési ügynökség is, amely a 17 milliárd forintnyi éves fejlesztési forrás felhasználását is koordinálja majd. Ahogy a legtöbb ágazatban, itt sincs kellő számú, jól képzett szakember, ezért a szaktárca eltökélt amellett, hogy nemcsak felsőfokon, hanem a középfokon is mezőgazdasági és vízgazdálkodási ismeretekkel rendelkező szakembereket képezzen.
Az öntözés tervezésekor elsődleges szempont, hogy milyen kultúrákban és milyen célra kívánjuk használni: intenzívebbé szeretnénk tenni a termelést, vagy mérsékelni szeretnénk a vízhiány okozta lehetséges termésveszteséget egy csapadékpótló öntözéssel. A szabadföldön termesztett zöldségfélék mellett egyes szántóföldi növények - napraforgó, csemegekukorica, zöldborsó, cukorrépa - is meghálálják a plusz vízmennyiséget. A jelenlegi öntözött területeknek nemcsak a méretével, hanem minőségével is baj van. A két százaléknyi terület öntözésének egy része korszerűtlen, vízpazarló, energia- és vízhatékonysága is gyenge - vázolta a problémákat Kövesdi Ádám, a komplett öntözési megoldásokat kínáló Magtár Kft. öntözési iroda vezetője. Ma már nagy hangsúlyt kell fektetni a vízkijuttatás minőségére, ezen a területen is megjelentek a precíziós megoldások. A szakember szerint a pályázatok elhúzódó elbírálása nehéz helyzetbe hozta a beruházást már idén beindítani tervező gazdálkodókat. A legtöbb esetben az öntözőberendezések megrendelése, leszállítása és beüzemelése ugyanis további hónapokat vesz igénybe.
Az öntözési beruházások önmagukban is növelik a versenyképességet és a kiszámíthatóbb gazdálkodást tesznek lehetővé. Schober Gyula az Agrotec Kft. öntözési üzletágának vezetője szerint az időjárás változékonysága miatt a termelőknek a rentábilis működés érdekében lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel.
- tette fel a kérdést az Agrotec vezetője, aki szerint a jövőben kiemelt szerepe lesz majd azoknak az ember által épített rendszereknek, amelyek az adatok megfelelő válogatása és összekapcsolása alapján hoznak döntéseket. Náluk már tesztperiódusban van pl. egy a meteorológiai és a talajadatokat együttesen kezelő rendszer. A technika fejlődésével számos új fejlesztés jelenik meg a piacon. Ilyen a változó intenzitású öntözés, amely figyelembe veszi az eltérő talajfoltok nedvességét és vízháztartását, és ez alapján korrigálja a szórásképet, illetve a kiadott vízmennyiséget. Egyre több gazdálkodót foglalkoztat a fertigation, amikor nem tiszta öntözővizet, hanem vízoldható vagy folyékony tápanyag-készítményeket juttatnak ki az öntözéssel egy menetben. Így a tápanyagpótlás is egyszerűbben és költségkímélőbb módon valósul meg.
