A siófoki Portfolio Agrárszektor konferencián a nagy érdeklődésnek köszönhetően maratonira sikeredett az a szekcióülés, ahol arra próbáltak válaszokat adni, hogyan váltható pénzre a digitális információ. A moderátor Erős Veronika, az Agrárinformatikai Klaszter klaszterrmenedzsere volt, míg a résztvevői:
- Maróti Miklós, ügyvezető igazgató, AgroVIR Kft.
- Márkus Zsolt, ügyvezető igazgató, Veresi Paradicsom Kft.
- Székely Erika, igazgató, Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság, Nemzeti Agrárgazdasági Kamara
- Varga Péter, Digitális Jólét Program szakértő
- Újszászi András, alapító-tulajdonos, Gremon Systems Zrt.
A gazdák jórésze nincs is tisztában vele, hogy adatok formájában mekkora nagy érték van a kezükben - ezzel a felvetéssel adta meg a szakmai vita kezdőhangját Maróti Miklós. A mezőgazdasági vállalkozások termelési folyamatainak ellenőrzésére és tervezésére kifejlesztett, összetett döntéstámogató rendszereket kínáló AgroVIR Kft. ügyvezető igazgatója szerint bár a termelői folyamatokban rengeteg információ keletkezik, gyakorlatilag nem történik meg ezek hasznosítása. Az adatokból akkor válik információ, ha azok átláthatóak, elemezhetőek egy speciális célszoftver segítségével, mert csak így lehet a döntési folyamatok során rájuk támaszkodni. A költséghatékony gazdálkodáshoz egyre inkább nélkülözhetetlenek a precíziós gépek és megoldások, az AgroVIR vezetője szerint ugyanakkor ettől sokkal fontosabb az adatok gyűjtése és digitalizációja. Ezzel szemben a hazai gyakorlatban a gazdák szinte tervezés vagy gondolkodás nélkül beszerzik a precíziós gépeket és eszközöket, de nem tudják használni őket, mert nincsenek adataik. Maróti Miklós ezért arra biztatta a gazdálkodókat, hogy először adatokat ismerjék meg alaposan a tábláikat, lássák a menedzsmentzónákat, a műhold felvételeket stb. Szerinte sokkal egyszerűbb és olcsóbb lenne, ha az adatok birtokában, az adott feladathoz választanák ki az eszközöket, mert így a megvásárlás pillanatában is tudnák már azokat használni. Óva intette az előadó a gazdákat attól, hogy a digitális adataikat bárkinek is csak úgy odaadják. Maróti Miklós szerint ezzel a profitnövekményüktől válnának meg az agrárvállalkozások.
Az egyre rohamosabb tempóban digitalizálódó mezőgazdaságban már nem egyszerűen arról van szó, hogy az adatokat gyűjteni kell, hanem bizonyos szituációkban már azok azonnali megosztása, bárhonnan elérhetősége is követelmény. A legújabb adatküldési és adatfogadási trendekről, valamint a precíziós gazdálkodás felhőalapú támogatásáról Dr. Szabó Agrokémiai Kft. ügyvezetője és a Jó Gazda Program vezetője tartott előadást. Szabó Kornél arra hívta fel a figyelmet, hogy az információ egyre nagyobb szerephez jut a döntéshozatalban és a jövedelmezőségben, a fejlett technológiának köszönhetően jóval egyszerűbb a gazdálkodás során keletkező adatok elérése és használata. Az értékes táblaadatokat például a gép kezelőfülkéjéből vezeték nélküli kapcsolaton keresztül érdemes feltenni egy biztonságos szerverre annak érdekében, hogy a jövőbeni könnyebben hozzáférhessünk. A cég AgFinity fejlesztésével sorvezetési vonalak, táblaadatok, kijuttatási tervek, térképek és más hasonló adatok küldhetők és fogadhatók így. Megszűnik a gazdák géphez vagy irodához kötöttsége, hiszen a file-ok könnyen elérhetők okostelefonon, tableten keresztül akár a szántóföld közepén is, és egyszerűen megoszthatóak a kollégákkal vagy a szaktanácsadóval.
A szántóföldi növénytermesztésben jelenleg a termelési költség 30-40 százalékát a tápanyag-utánpótlásra és műtrágyázásra fordított összeg teszi ki, vagyis ha ezen a területen sikerül optimalizálni a folyamatokat, jelentős megtakarítás érhető el. Már számos olyan költségracionalizáló és jövedelmezőségnövelő, komplett precízós szolgáltatás elérhető a piacon, amelyek egyszerűbbé és olcsóbbá teszik a növénytermesztést. Jelentősen nőtt az utóbbi években a különféle szenzorok alkalmazása is. A Szabó Agrokémiai Kft. Jó Gazda Programjában elérhető OptRx felméri a növény nitrogénszükségletét, és valós idejű kijuttatási adatokat ad annak érdekében, hogy maximalizálja a hozamot.
Az agrárinformatikai fejlesztések közvetlenül hozzájárulnak az ágazat eredményének javításához, így a szükséges növekedés biztosításához. Az alkalmazások ágazati szintű bevezetése várhatóan jelentős, akár 10 százalékos jövedelemnövekedést eredményezhet a termékek minőségének és mennyiségének növekedésével, a ráfordított erőforrások, költségek csökkentésével, valamint a környezeti erőforrások hatékonyabb felhasználásával. Uniós elemzések azt mutatják, hogy a munkagépek okosításával, nyomon követésével, automatikus kormányzással megközelítőleg 2 euró/hektár megtakarítás érhető el. Ha már a teljes gépsor intelligens, és az adott parcellában négyzetméter pontossággal adatbázisba gyűjtjük a kijuttatott vetőmag, műtrágya, növényvédő szer mennyiségét, valamint a betakarítás adatait, a harmadik évtől a megtakarítás a 40-50 euró/hektárt is elérheti. Amennyiben az üzem szintjén gyűjtjük az adatokat, és hozzájutunk az időjárás, valamint a növényvédelem adataihoz, a megtakarítás elérheti a 80 euró/hektár szintet. Nálunk eddig nem készült túl sok ilyen irányú felmérés, az AKI végzett egy szántóföldi kutatást a tesztüzemeinél, ami megközelítőleg 10 százalékos jövedelemnövekedést jelez.
Miután a digitális fejlesztésekből származó gazdasági előnyöket a magyar mezőgazdaság még nem kellően hasznosítja, elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiája. "A digitalizáció nemcsak egyfajta kényelmi eszköz, ami abban segít, hogy jobb döntéseket hozzunk, hogy jobban tároljuk az adatokat és adatokat gyűjtsünk, hanem versenytényezővé vált az elmúlt évtizedben" - mondta Varga Péter, a Digitális Jólét Program szakértője a stratégia ismertetése kapcsán. Azokban az országokban, ahol ezt használják, láthatóan megjelennek a digitális eszközök használatának az eredményei az ottani agrárágazat teljesítményében - tette hozzá. A hazai mezőgazdaságban az informatikai megoldások terjedésének legfőbb gátja a humánerőforrás felkészületlensége.
Varga Péter szerint két fontos területen mindenképpen előrelépésre van szükség. Az egyik a kompetenciafejlesztés és az ismeretterjesztés. Mintegy másfél százezer, a magyar agrárágazatban döntési helyzetben lévő embert kellene olyan informáltsági, majd ismereti szintre emelni, hogy megfelelő súllyal tudják kezelni ezeket az új technológiákat. A másik feladat a közszféra beemelése a versenyszférába. Ennek az a célja, hogy az a rengeteg adat, amit a közigazgatás begyűjt, azok - miután komoly piaci értékekkel is bírnak - visszakerüljenek a versenyszférába. A közigazgatás bizonyos szolgáltatásokat is nyújt a gazdálkodóknak, például meteorológiai előrejelzéseket adnak, de a talajjal, a növényvédelemmel, az állat-egészségüggyel kapcsolatos információkat is az állami szférától kaphatjuk meg. A jövőben a digitális technológiákhoz kell igazítani ezeket a szolgáltatásokat annak érdekében, hogy a precíziós eszközök lehetőségeit még jobban ki lehessen használni.
A kompetenciafejlesztés támogatására jön létre a Digitális Agrárakadémia is a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közreműködésével. Az akadémia a digitális megoldásokkal ismerteti meg a termelőket, illetve abban segíti őket, hogy hogyan tudják azokat hasznosítani a saját üzemükben. Székely Erika, a NAK Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóságának igazgatója szerint fontos, hogy ezeket az ismereteket személyesen adják át a gazdálkodóknak, ezért a kompetenciafejlesztés másik nagy területe a digitális agrárszaktanácsadók képzése lesz. Az igazgató úgy látja, a piaci verseny kikényszeríti, hogy a gazdák egyre nagyobb tömege használja a digitális megoldásokat a vállalkozásában.
Szaktudás tekintetében jó pár év lemaradásban van Magyarország a nyugat-európai farmerekhez képest, például a kertészet területén. A Veresi Paradicsom Kft. a legjobb holland technológiát és a legmagasabb szaktudással rendelkező holland és belga szakembereket alkalmazza annak érdekében, hogy a hazai piacon a legédesebb paradicsomot tudják előállítani. Márkus Zsolt ügyvezető igazából nem is agrár, inkább technológiai cégnek tartja magukat. Az ügyvezető szerint leginkább a termelői motiváció hiánya a legnagyobb gátló tényezője egy-egy gazdaságban a digitalizáció elterjedésének. A kertészet a digitális és precíziós megoldások szempontjából egy speciális terület a mezőgazdaságban, hiszen egy üvegházban akár óránként kell döntéseket hozni - mondja Újszászi András, az üvegházi termelés számára innovatív informatikai megoldásokat kínáló Gremon Systems Zrt. alapító-tulajdonosa. Integrált felhőalapú hardvereket és szoftvereket gyártanak, amelyek a mezőgazdasági termelők szinte összes erőforrással kapcsolatos kihívására megoldást nyújtanak. A munkafolyamat monitorozó rendszerükön keresztül átláthatóvá válik a dolgozók teljesítménye, a munkavégzés hatékonysága, sőt a dolgozók által azonosított rendellenességekről (növényvédelmi problémák, alapanyaghiány, káresemények) is precíz képet kapnak valós időben A tulajdonos szerint ezeket az új megoldásokat is a piac kényszerítette ki.
