A legújabb hírek szerint az Európai Bizottság is támogatja a Közös Agrárpolitika szinten tartását, az uniós költségvetés fenntartásához azonban a tagállamok befizetési arányának növelése szükséges. Mit gondol, ez hogyan érintené a termelőket, illetve a teljes termelési láncot?
Nagyon fontosnak tartom a Közös Agrárpolitika szinten tartást, a magyar mezőgazdaságnak ugyanis még mindig erősödnie kell ahhoz, hogy a támogatások nélkül is életképes legyen, és fenntarthatóan tudjon működni. Bízom benne, hogy a brexittárgyalások is úgy alakulnak majd, ahogy azt az unióban eltervezték, ezáltal garantálva az ő befizetésüket is legalább ebben a pár évben. Az, hogy Magyarország kiállt amellett, hogy hajlandó 2020 után extra befizetést is eszközölni annak érdekében, hogy a KAP-ra fordítható összeg ne csökkenjen, mindenképpen pozitív a jövőre nézve. Az uniós költségvetés fenntartása ugyanakkor mindenképp szükséges ahhoz, hogy a termelők versenyképessége megmaradjon, valamint tovább tudjanak fókuszálni és fejleszteni abba az irányba, hogy a csökkenő támogatás mellett vagy támogatás nélkül is globális szinten megállják a helyüket.
Magyarország legnagyobb kukoricafeldolgozó vállalata, a Hungrana Kft. számára is meghatározó változásokat hozhat a KAP reform. Melyek lehetnek ezek?
A Hungrana a magyar gazdák alapanyagait dolgozza fel, és ezen a jövőben sem szeretnénk változtatni. Ahhoz azonban, hogy a magyar termelők megtermeljék a számunkra szükséges alapanyagot, illetve a melléktermékként keletkezett takarmánytermékeket minél nagyobb mértékben Magyarországon tudjuk tartani, egy erős állattartásra, valamint szántóföldi növénytermesztésre van szükség. Ez azonban a jelenlegi támogatási szint megtartása nélkül most még elképzelhetetlennek tűnik.
A magyarországi kukoricafeldolgozás két fő piaca az izocukor és a bioetanol, amelyek nagyon szabályozott iparágnak számítanak, mindkettő piacát ugyanis a politika határozza meg. Mi vár a bioetanol piacára 2020 után?
Az első generációs bioüzemanyagok tekintetében biztos, hogy nem tud majd növekedni a felhasználás, 2020 után ugyanis azt a szintet viheti tovább minden tagállam, amit addig elért. A nagy kérdőjel azzal kapcsolatban van, hogy mekkora lesz ez a szint, illetve a tagállamok meg akarják-e majd tartani, vagy inkább csökkentenék, vannak ugyanakkor olyan országok, ahol egyelőre még nem eldöntött, hogy pontosan mit akarnak. Ennek az egész piacnak része a hibrid autó, az elektromos autó, az első generációs, illetve a második generációs üzemanyag is, az elkövetkező években azonban biztosan változni fognak a szokásaink, az autóparkunk, és az elérhető üzemanyag minősége is. A közlekedés az egyetlen olyan szektor, ahol nem sikerült károsanyag-kibocsátást csökkenteni az utóbbi években, ezért is elengedhetetlen az etanol minél nagyobb arányú felhasználása a jövőben.
Európában egyre több országban kerül bevezetésre az E10 nevet viselő üzemanyag, melyben 10 százalék a részaránya a bioetanolnak. Magyarországon felmerült már, hogy bevezetik? Mennyire támogató az ország a bioetanollal kapcsolatban?
Magyarországnak egyértelműen érdeke az, hogy az E10 bevezetésre kerüljön, mert ez egy olyan üzemanyag, amelyet mi magunk termelünk meg magyar kukoricából, és Magyarországon feldolgozva. Ugyanakkor minél több etanolt termelünk és használunk fel Magyarországon, annál több GMO-mentes takarmány keletkezik, amivel biztosíthatjuk, hogy a tejtermelő iparág versenyképessége hosszú távon megmaradjon. Így ugyanis egy olyan takarmány-alapanyag keletkezik, amit ellenkező esetben egy valószínűleg import termékkel kellene kiváltani. Nagyon sokan még ma is támadják az első generációs bioüzemanyagokat, pedig Európában minimum 15 éve van jelen a piacon, Amerikában és Brazíliában azonban már 30 éve elérhetőek. Úgy gondolom, hogy mostanra telt el annyi idő, hogy be tudjuk bizonyítani azt, hogy a bioüzemanyag egy hasznos iparág a magyar GDP és a környezetvédelem szempontjából is.
Valóban igaz az, hogy a magyar fogyasztók nem fizetnek többet a GMO-mentes termékekért, amelyek ezért inkább a külföldi piacokra kerülnek?
Hiába van szójabőség a világon, a minőségi, GMO-mentes, magas fehérjetartalmú alapanyagokra még így is folyamatosan nő az igény. Magyarországon ugyanakkor jelenleg kevésbé fontos szempont a GMO-mentesség, mint Nyugat-Európában, habár már itt is egyre látványosabban növekszik az a réteg, amelyik tudatosan vásárol, illetve odafigyel arra, hogy milyen alapanyagokból készült ételt fogyaszt.
A cukorkvóta eltörlése jelentős túltermelést eredményezett a piacon, ami látványosan lecsökkentette az árakat. Mi a helyzet most, több mint egy évvel az eltörlés után? Hogyan értékeli a jelenlegi cukorhelyzetet?
A világpiaci árak több mint egy éve nagyon alacsonyak, a világon pedig még mindig túltermelés van cukorból. Addig azonban amíg a kereslet-kínálat egyensúlya nem áll be, biztosan nem várható áremelkedés. A termelők kedvét némileg csökkentette a túltermelés, és a jövőre vetendő cukorrépa-területeken már tapasztalunk visszaesést is. Cukorrépát limitált területen lehet termeszteni, így aki abbahagyja, nem egy évre hagyja abba, hanem valószínűleg örökre. Azt gondolom ugyanakkor, hogy cukorra szüksége van az embernek, az, hogy ez cukorrépából készült kristálycukor, vagy kukoricából készült izocukor az lényegtelen, hiszen mind a két technológia egy teljesen ellenőrzött folyamat, amelynek eredményeként helyben előállított alapanyagból készült cukrot kapunk.
Hogyan értékelné az idei évet a Hungrana szemszögéből?
Véget ért az árcsökkenés, jön a magasabb cukorár!
Ez egy kihívásokkal teli év volt, a cég azonban megfelelően felkészült erre az elmúlt években. A cukorkvóta eltörlését a Hungrana is megérezte, nem valószínű ugyanakkor, hogy még egyszer bevezetik a kvótarendszert, így marad a szabadverseny, mindenki annyit termel, amennyit akar, és ebben a versenyben kell helytállni.
