Minden takarmányalkotó ára emelkedett az aszályos év hatására Németországban, de ami igazán meglepi a piacot, az a szalma és a széna drágulásának mértéke. A takarmányköltségek döntő hatással vannak a termelés jövedelmezőségére, ezért elkeseredtek az állattartók, mivel a ráfordításaikat nem tudják érvényesíteni az átadási árakban. A tápok általánosságban 25 százalékkal drágultak idén októberben a tavalyi év azonos hónapjához mérten, ami leginkább a takarmánygabonák azonos mértékű drágulását tükrözi vissza.
Búzaárban a széna
A széna tonnánkénti ára a szövetségi állam teljes területének átlagában december közepére elérte a 169 eurót (54 ezer forint) - újabb 7 euróval erősödött novemberhez képest. A magyar étkezési búza ára a termelő telephelyén nem éri el ezt az árszintet: az AKI adatai alapján 53 ezer forint körül alakul a tonnánkénti ára. Eközben a búza értéke Hamburgban 202 euró/tonna (65 ezer forint) - függetlenül a minőségétől, ami szintén arra utal, hogy gabonaínség van a piacon.
A helyzet nem normális, a széna tavalyhoz mérten 47 százalékkal drágult a németeknél. Az utolsó nagy árkiugrásnak 2016-ban lehettek szemtanúi az ottani gazdák, de a mostani árszint 26 százalékkal azt is felülmúlja. Természetesen az egyes régiókban nagyok az árkülönbségek, amit nemcsak az eltérő időjárás, hanem a más-más állatsűrűség is indokol. Az emelkedési trend azonban általános, kivéve egyetlen tartományt: Mecklenburg-Elő-Pomerániát. A legnagyobb drágulást Rajna-vidék-Pfalz tartomány könyvelhette el, ahol 235 eurót fizetnek egyetlen tonna szénáért, azaz csaknem 76 ezer forintot! Az áremelkedés mértéke szédületes: novemberhez mérten itt 60 euróval (csaknem 20 ezer forinttal) ugrott meg a széna értéke.
Ezzel szemben más tartományokban "csak" 170-177 eurót kérnek egy tonna szénáért, miután átlagosan 25 eurós dráguláson ment át a portéka. Legolcsóbban Mecklenburg-Elő-Pomerániában lehet körbálakat vásárolni, mindössze 115 euróért tonnánként (37 ezer forint). A hozzánk legközelebb eső Bajorországban 170 eurót (55 ezer forintot) ér egy tonna széna.
Összehasonlításképpen a magyarországi szénabálákat 4-6 ezer forintért kínálják a gazdák, melyek súlya mérettől és tömörségtől függően 350-450 kg, vagyis egy tonnára vetítve mintegy 10-15 ezer forintot érnek.
Becsülik a szalmát
A gabonaszár drágulása is általános jelenség, a legnagyobb mértékben Brandenburg tartományban figyelhető meg: itt 20 eurót emelkedett az ára az elmúlt hónapban. Az országos átlagár 106 euró tonnánként (34 ezer forint) az emelkedés mértéke novemberhez képest Németország egészére nézve csak 2 euró volt. A tavalyi árszintet 20 százalékkal haladja meg a mostani, és 9 százalékkal lépi túl a korábbi történelmi rekordot, amelyet idén tavasszal jegyeztek fel.
A legnagyobb szalmahiány Németország északi területein figyelhető meg. A nagy állatsűrűségéről is ismert Schleswig-Holstein tartományban 150 eurót (48 ezer forintot) fizetnek egy tonna gabonaszárért. Alsó-Szászországban és Hessenben már csak 128-130 eurót (42 ezer forintot) ér az alomanyag. A legolcsóbban Türingiában és Mecklenburg-Elő-Pomerániában lehet szalmához jutni, 88 eurót kell leszurkolni érte. A szénához hasonlóan magasak az árak Brandenburg és Rajna-vidék-Pfalz tartományokban. Bajorországban december közepén 110 eurót (bő 35 ezer forintot) adtak a gabonaszár egyetlen tonnájért, novemberhez mérten 10 eurót drágult a portéka.
Összehasonlításképpen Magyarországon 2-3 ezer forintot lehet elkérni a nagyméretű, jó minőségű szalmabálákért, amelyek tömege általánosságban 300-400 kg. Vagyis egy tonnára vetítve 6-8 ezer forintot lehet remélni érte.
