A felesbérletnek és részesművelésnek a haszonbérlettel szemben nagy előnye volt, hogy nem kellett 15 napra kifüggeszteni az önkormányzati hivatal faliújságjára, így attól sem kellett tartani, hogy egy, a földforgalmi törvény szerint előbbre sorolt előhaszonbérletre jogosult gazdálkodó elfogadó jognyilatkozat leadásával "beelőzi" a szerződés szerinti földhasználót. A földtulajdonosok körében is gyakran felmerül kérdésként: "de hol marad a bizalom?" Egy elfogadó jognyilatkozat ugyanis nem pótolja azt a tulajdonosi igényt, hogy jó kezekben szeretné tartani a saját földjét.

A jogalkotó ezzel szemben úgy gondolta, hogy a tulajdonost - ha nem gazdálkodó - kizárólag a haszonbérleti díj nagysága érdekli, az pedig érdektelen, hogy ezt az összeget kitől kapja meg. A gyakorlat azonban alaposan rácáfolt erre, mivel szinte teljesen eltűntek az újonnan kötött haszonbérleti szerződések a forgalomból. Volt ugyan egy adójogi rizikó a megszűnő szerződéstípusokban, hiszen a bérleti díjat kizárólag terményben, mégpedig az adott földön adott évben termett hozam egy részéből kellett kifizetni, amivel a földtulajdonosok többsége nem tudott volna mit kezdeni, de "kreatív kiegészítő megállapodással" ezt is el lehetett intézni. Túl kis tételek voltak ezek ahhoz, hogy a NAV "hadjáratot indítson" ellenük.

Ezek a szerződések tehát - néhány indokolt kivételtől eltekintve - tömegesen haszonbérleti szerződéseket lepleztek, ami súlyosabb indok volt a jogalkotó számára a bizalom elvénél. Azoknak a háztáji állattartó földtulajdonosoknak, akinek tényleg csak a takarmány kellett, vagy részesművelés keretében egyes munkaműveleteket engedtek át másnak, de maguk is közreműködtek a termelésben, most más szerződéses konstrukció után kell nézniük, például termeltetési szerződést kell a jövőben kötniük, vagy olyan haszonbérleti szerződést, amelyben előre rögzített terménymennyiséggel fizet a bérlő. Nézzük sorra az átmeneti szabályokat lépésről lépésre!

A legkésőbb 2019. január 10-i dátummal ellátott és aláírt szerződéseket azonban még 8 napon belül, azaz 2019. január 17-ig a földhasználati jogosultságot szerző fél benyújthatja az illetékes járási hivatalhoz hatósági jóváhagyás céljából. A jóváhagyott szerződéseket a földhasználat tényleges megkezdésétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a földhasználati nyilvántartásba. Ez amiatt lényeges, mert a törvénymódosítás külön kimondja, hogy az e határidőn túl bejelentett felesbérleti vagy részesművelési földhasználat bejegyzését az ingatlanügyi hatóság visszautasítja.

A jelenleg fennálló felesbérleti és részesművelési szerződéseket szerződésmódosítás révén 2019. január 11-től meghosszabbítani sem lehet. (Az erre vonatkozó benyújtási határidő szintén 2019. január 17-én jár le.) Hiába kötöttek tehát a felek csak 5 vagy 10 éves szerződést, amit elvileg ugyanúgy 20 évre hosszabbíthattak volna hatósági jóváhagyással, mint a haszonbérletet, erre sem lesz a jövőben lehetőség. Ha pedig 2028. december 31-én még mindig hatályban volna felesbérleti vagy részesművelési szerződés, azok ezen napon, vagyis 10 év múlva a törvény erejénél fogva szűnnek meg. Ebből következően a "last minute"szerkesztett felesbérleti és részesművelési szerződéseket nem érdemes ennél hosszabb időre kötni.

Az új szabályozás emellett módosítja az előhaszonbérleti jogosultakra vonatkozó sorrendet is. Változatlanul fennmarad a lehetőség, hogy a volt felesbérlő és részesművelő - a haszonbérlőhöz hasonlóan - legalább 3 éves használat esetén elfogadó jognyilatkozatot tehessen, ha a földrészletre új haszonbérleti szerződést kötnek. A "ranghely", azaz a földhasználati jog elnyerésének sorrendje azonban számukra kedvezően módosul 2019. január 11-től, ugyanis

(A korábbi szabályozás szerint csak másodikak voltak.) Ez pedig megnöveli a haszonbérbeadó alkupozícióját is, hiszen több azonos ranghelyen lévő jogosult közül a tulajdonos választhatja ki a nyertes földhasználót.

Orlovits Zsolt