A huszonnyolc tagállamban novemberben elvégzett felmérés Magyarországra vonatkozó adatai szerint a megkérdezettek 43 százaléka pozitívan, 19 százaléka negatívan, 38 százaléka semlegesen látja az Európai Uniót. Ez nagyjából megfelel az átlagnak. A közvélemény-kutatás szerint azok látják az EU-t kedvezőbben, akik sikeresebbek az életükben, a társadalomtól leszakadók véleménye pedig negatívabb. A politikai kérdések iránt érdeklődők és az unió működését jobban értők körében magasabb a pozitív megítélés aránya.

Régiós összehasonlításban a magyarokénál csak Lengyelországban és Romániában kedvezőbb az unió megítélése. A pozitív imázs legfőképpen a szabadságérzetből táplálkozik, amelyet az EU polgárai - köztük a magyarok is - az utazás, tanulás és munkavállalás szabadsága miatt éreznek. A negatívan vélekedők általában a túlságosan bürokratikus működést kifogásolják. Egyébként más a kötődés Európához kontinensként és más az Európai Unióhoz intézményként. Az EU-hoz kötődők aránya mindenhol alacsonyabb, mint az Európához kötődőké. Magyarország ebben Németországgal és Luxemburggal együtt az élen áll: mindhárom állam lakosságának 80 százaléka érez személyes kötődést Európához. Az EU esetében ez az arány 60 százalék Magyarországon.

Az EU jövőjébe vetett hit egyelőre stabil: többségben vannak a derülátók (58 százalék). Ez jellemzi a magyar lakosságot is, ahol arányuk 57 százalék. Mindössze Görögországban és Franciaországban vannak többségben a pesszimisták. Mára még a kilépés küszöbén álló Egyesült Királyságban is az optimisták kerültek túlsúlyba. A kedvező folyamatokra árnyékot vet, hogy növekvő azok aránya, akik szerint az Európai Unióban rossz irányba mennek a dolgok. A 29 százalékos átlaggal szemben a magyarok 39 százaléka véli úgy, hogy kedvezően alakulnak a dolgok, míg 49 százalék gondolja rossznak az irányt.

Ez a magyar lakosságot is jellemzi, noha az átlaggal összevetve a magyarok nagyobb hányada bízik mind a hazai (46 százalék), mind az Európai Parlamentben (56 százalék).

Az EU polgárai a közösség előtt álló fő kihívásnak a bevándorlást tartják, a terrorizmus mára sokat vesztett súlyából a közvéleményben. A magyar lakosság körében ez a két kérdés jóval hangsúlyosabb, miközben szinte minden más probléma említése alacsonyabb az uniós átlagnál. Míg a többi tagországból érkező bevándorlókkal szemben az uniós összlakosság csupán 30 százalékának vannak ellenérzései, az EU-n kívülről érkezők bevándorlása az uniós polgárok 53 százalékában negatív érzéseket kelt. Kiemelkedően magas ez utóbbiak aránya Magyarországon (75 százalék), ennél csak a csehek és a szlovákok nézik még rosszabb szemmel a harmadik országokból érkezőket. Az uniós lakosság 69 százaléka úgy véli, hogy segíteni kell a menekülteket, a magyarok ennél jóval csekélyebb része, 31 százaléka osztja ezt a nézetet.

A magyarok körében tavaly nőtt az uniós témák iránti érdeklődés, és a magukat európai ügyekben tájékozottnak tartók aránya elérte az 58 százalékot, ami ugyancsak átlagon (52 százalék) felüli.