A tavalyi időjárás a vártnál kevesebb kárt okozott a magyar mezőgazdaság kibocsájtásában, noha a hatásai még most is érezhetőek: a gabonapiacon általánosan csökkentek a készletek, ami magas árakat és növekvő takarmányköltséget eredményezett. Az állattartók életét nemcsak a növekvő kiadások, de a vírusok is megnehezítették, most főként a sertéságazat szenvedte meg az afrikai sertéspestis miatti értékesítési nehézségeket. Szerencsére uniós szinten javult a sertéshúseladás a harmadik országokba, így a közösség belső piacán enyhült a nyomás - emelte ki Feldman Zsolt. A tejpiac a kétéves válságot követően ismét rendeződött, és a baromfitartókat sem szorongatta a madárinfluenza.
Az élelmiszergazdaság kibocsátása 2018-ban 2720 milliárd forintot ért el, ami 3,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Fontos, hogy a gazdálkodás jövedelmezősége is 2,6 százalékkal javult.
- hangsúlyozta az államtitkár. Mindezt olyan körülmények között, amikor 4 százalékkal csökkent a szektorban dolgozók száma, vagyis valóban hatékonyságnöveléssel, fejlesztésekkel kellett a helyzetre reagálni.
Eddig már 381 milliárd forintot kifizetett a Kincstár a különböző támogatási jogcímekre, és a Vidékfejlesztési Programon (VP) belül több mint 600 milliárd kifizetésére vállalt kötelezettséget. A VP forrásainak 50 százaléka beruházásokra ment el - összegezte Feldman Zsolt. A célok megvalósításához természetesen idegentőke bevonására is szükség van: az ágazat hitelállománya tavaly év végére elérte a 623 milliárd forintot. A források rendelkezésre bocsátása pedig nem áll le: az MNB új Növekedési Hitelprogramja, az NHP Fix várhatóan ugyanolyan népszerű lesz, mint elődei voltak, és az agrárium részesedése a kihelyezett pénzekből ismét elérheti a 19-20 százalékot. Feldman Zsolt utalt rá, hogy a gazdálkodók hároméves de minimis kerete 25 ezer euróra emelkedett, ami bővíti az állam által nyújtható kedvezmények körét.
Ugyanakkor a lejáró nemzeti támogatási jogcímek megújítása körül egy kis vita támadt Brüsszellel.
Feldamn Zsolt azzal biztatta az ágazati szereplőket, hogy a vita hamarosan lezárul, és a baromfitartók nemzeti finanszírozása idén a tavalyi 12 milliárdról 14,4 milliárd forintra nő (a sertéstartásban a kocák és a hízók egyenként bő 8-10 milliárdos keretből támogathatók). A többi nemzeti támogatási jogcím - mint a tej, a hízott bika vagy az extenzifikációs tartás támogatása - probléma mentesen folytatódik idén is. Összességében éves szinten mintegy 100 milliárd forinttal toldja meg saját zsebből az uniós forrásokat a magyar kormányzat.
Az idei kihívásokat illetően Feldman Zsolt a földügyek rendezését, az öntözést és a Közös Agrárpolitikát emelte ki, benne a Brexit kockázataival. "Meg kell szüntetni a rendezetlen jogi státusokat, és rövid ügyintézési, jogorvoslati határidőkkel fel kell számolnunk az osztatlan közös területeket. Ez szükséges ahhoz a célunkhoz is, hogy 2024-ig 100 ezer hektárral bővítsük az öntözött területeket. Például osztatlan közös földtulajdonban egyszerű többséggel lehessen dönteni ilyen beruházásokról" - említette az államtitkár. Kitért a nemzetgazdaság egészét érintő munkaerőgondokra is, különösen a piaci igények által vezérelt szakképzés fontosságára, valamint a digitalizációra és az állami adatvagyon rendelkezésre bocsátására.
"A gazdálkodók mindössze 6,1 százaléka 35 év alatti, nagy részük nyugdíjba vonulás előtt áll. Fel kell készítenünk az ágazatot a gazdaságok átadásra és fiatalok pályaorientálásával is támogatni az utánpótlást" - hangsúlyozta Feldman. Veszélyként értékelte Brexit körüli huzavonát, ami ráadásul egybeesik az európai parlamenti választásokkal. "Azzal semmiképpen nem értünk egyet, hogy az agráriummal szemben támasztott növekvő követelmények szűkülő forrásokkal párosuljanak.
-20220216.jpg)
