A földforgalmi törvény módosítása volt az egyik apropója a konferencia kerekasztal-beszélgetésének, melynek résztvevői voltak:
- Andréka Tamás, az agrártárca főosztályvezetője
- Font Sándor, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke
- Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és
- Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke.
Máhr András a földforgalmai törvény módosítása kapcsán nem vitatta a jogalkotó céljait, vagyis azt, hogy egy felső határt kell szabni az adásvételi áraknak a földpiacon, és hogy korlátozni kell az egy kézben felhalmozható földet. De úgy vélte, ezek másképp is elérhetőek lettek volna.
- vélekedett. Mint mondta: az adott hektár elmúlt 20 éves jövedelemtermelő képessége túl tág fogalom az érték megállapításához. A szövetkezeteket képviselő szakember kifogásolta azt is, hogy a bíróságok nem dönthetnek egy eléjük került földforgalmi ügyben, csupán új eljárásra kötelezhetik a közigazgatást.
A törvénymódosítást előterjesztők azzal érveltek, hogy gátat kellett szabni a földárak elszabadulásának és a területek más célú hasznosításának.
- hangoztatta Győrffy Balázs. Andréka Tamás hozzáfűzte: amíg nincs olyan földügylet, ami arra utalna, hogy a földtörvény alkalmazása nehézségekbe ütközik, addig nincs értelme újabb, pontosító jogszabályokat alkotni. Font Sándor szerint legfeljebb a földforgalom 3-5 százalékát érintheti majd a maximális árra vonatkozó szabályozás. Például a Balaton-felvidéken, a nyugati országhatáron és a leendő autópályák nyomvonala mentén tesznek a vevőjelöltek irreálisan magas ajánlatokat. Font Sándor ugyanakkor megjegyezte, hogy az új földforgalmi törvény alkotmányossági próbájakor is ez egyetlen gyenge pont: éppen az eladó tulajdonhoz fűződő érdekei sérülhetnek azzal, ha egy mesés ajánlatra nem mondhat igent. A föld azonban egy sajátos jószág, minden országban kivételes szabályok vonatkoznak rá.
A földtörvény másik vitatott módosítása a földforgalmi eljárás bírálati szakaszára vonatkozott, pontosabban arra, hogy az Agrárkamara megyei elnöksége ítéli meg, hogy a vevőjelölt megszerezheti-e a földet. Döntése bírósági úton sem módosítható, legfeljebb egy újabb eljárást harcolhat ki így az ajánlattevő. Győrffy Balázs a módosítás indoklásaként azt hozta fel, hogy a bíróságok nem vizsgálják a család földviszonyait. Ezért ha csak abból indulnak ki, hogy egy személy 300 hektárt birtokolhat, és nem veszik figyelembe, hogy többször 300 hektárt már elajándékozott a rokonainak az illető, akkor helytelen birtokpolitikai döntéseket hozhatnak.
Máhr András ezt azzal támadta, hogy a földtörvény megalkotásakor kellett volna ügyelni arra, hogy ennek tilalma benne legyen. Akkor a bíróságok a törvény betűje szerint eljárva is helyes döntéseket hoztak volna. Most viszont átestünk a ló túlsó oldalára - figyelmeztet -, mivel akármekkora részesedésünk is van nekünk, vagy bármely családtagunknak egy mezőgazdasági vállalkozásban, azt vizsgálni kell a földvásárláskor. "Gondoljunk bele, az országgyűlési képviselőknek nem kell ennyire transzparens adatokat szolgáltatniuk, mint egy földvásárlónak, ráadásul ezek az adatok a törvény szerint "egyéb célokra" is felhasználhatók…." A szakember az új eljárásra kötelezést azért sem tartja jó ötletnek a bírósági döntés helyett, mivel így évekig eltarthat egy-egy vitatott földrészlet megszerzése.
Körvonalazódott a beszélgetés során az osztatlan közös területek rendezésének menetrendje is. Andréka Tamás elmondta, hogy eddig a terület felosztása során 7 ponton is jogorvoslattal élhetett bármelyik érintett földtulajdonos (a sorsolástól kezdve a kimérésig), most azonban egyetlen egységes eljárásban egyetlen jogorvoslati igényre lesz lehetőség.
Az osztatlan közös újratermelődését az öröklés újraszabályozásával is akadályoznák: német mintára "csak egy maradhat" alapon.
- fogalmazott Font Sándor, hozzátéve, hogy akár olyan problémákba is belefuthatunk, mint hogy van-e elegendő földmérő az országban a megvalósításhoz? A törvénycsomag elkészülésének várható idejét Andréka Tamás az uniós választások utáni időszakra tette, várható hatályba lépését pedig 2020 január elsejében jelölte meg.
