Az Európai Unió mezőgazdasága az egyik legbiztonságosabb és egyben a legszigorúbb is, szemben más kontinensekével - hangsúlyozta Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára. Sokan irigylik a támogatásokat az agráriumtól, pedig az uniós gazdáknak számtalan kötelezettséget kell betartaniuk ahhoz, hogy ezeket igénybe vehessék, az Európai Bizottság pedig évről évre egyre szigorúbb feltételeket támaszt feléjük.
2019 második felében és 2020-ban kifizetési dömping várható a mezőgazdasági beruházásoknál - tájékoztatott az államtitkár. A beruházásokkal kapcsolatos kifizetési kérelmek aránya meghaladja a 100 milliárd forintot, amelyből 60 milliárd forint már kifizetésre került. Az előlegkérelmek átlagos kifizetési ügyintézési ideje 48 nap, amelyből a beruházásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek átlagos ügyintézési ideje kevesebb mint 3 hónap, ugyanakkor sok olyan eset van, ami ezt lassíthatja. Igaz, hogy szigorúan nézzük az ügyeket, de meg kellett húznúnk egy határt ahhoz, hogy minél több kérelem elfogadásra kerülhessen.
Kis Miklós Zsolt arra a kérdésre, hogy a 24 hónapos határidő meghosszabbítására lesz-e lehetőség elmondta, hogy egyedi esetekben, és megfelelő indoklással lesz lehetőség arra, hogy pár hónappal kitolódjon ez a határidő. Kitért arra is, hogy várhatóak-e a megmaradó forrásokból újabb beruházási pályázatok ebben a ciklusban, és elmondta, hogy az agrárberuházásokkal kapcsolatban vannak olyan intézkedések, amelyekhez még forrásokat kell biztosítani, viszont számolnak azzal, hogy lesznek visszacsorgó pénzek, de ezeket a prioritásokon belül kell elkölteniük. Abban az esetben azonban, ha 2020-ban azt látja majd a minisztérium, hogy vannak visszacsorgó pénzek, akkor elsősorban azt kell majd eldönteni, hogy ezeket milyen támogatásokra használják fel - közölte.
Április 8-án élesedni fog a kérelembeadási felület, és június 11-ig nyitva lesz - közölte Kondra Laura, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese. Idén nagy változásokra nem kell számítani az egységes kérelmekkel kapcsolatban, az egyik legfontosabb feladat a Magyar Államkincstár számára azonban az, hogy csökkenjen a hibás kérelembeadások száma. Az utóbbi években ez jó úton halad, hiszen míg 2016-ban még több mint 40 ezer hibás kérelem volt, addig 2018-ban már csak 22 ezer. A 2019-ben várható kifizetési kérelmek dömpingjére teljesen felkészült a MÁK - emelte ki az elnökhelyettes.
Az egyes támogatásokkal kapcsolatos módosításokkal kapcsolatban Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára tájékoztatott, hogy a mezőgazdasági támogatások tekintetében módosul az anyajuh fogalma, valamint a zöldségnövényeknél változnak az előírások a spárga esetében, illetve az extenzív és intenzív gyümölcstermesztési jogcímbe bekerül a kivi, a füge és a datolyaszilva is. A baromfi jóléti támogatásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy ahhoz, hogy a kifizetések megtörténjenek az Agrárminisztérium inkább megemeli a végkifizetéseket, illetve különböző de minimis jogcímeket nyit meg, addig amíg Brüsszelben nem születik döntés. "Ha Brüsszelt nem tudjuk átugrani, akkor a saját eszközeinkkel próbálunk segíteni" - tette hozzá a helyettes államtitkár.
A versenyképesség fokozása és a 4-5 százalékos gazdasági növekedés lenne a legfontosabb cél, beruházások nélkül azonban ez nem lehetséges - hangsúlyozta Kovács Zoltán, a Rekontir Kft. ügyvezető igazgatója. Ezért is fontos, hogy a gazdálkodók igénybe vegyék a különböző támogatásokat, enélkül ugyanis nagy lemaradásban lenne Magyarország az európai országokhoz képest. Kovács Zoltán szerint ahhoz, hogy a támogatásokat hatékonyabban lehessen felhasználni elengedhetetlen, hogy a támogatási kérelmek 3-6 hónap alatt elbírálásra kerüljenek, a kifizetési kérelmeket 3 hónap alatt kellene tudni kezelni, az előleg kifizetése pedig nagyságrendileg 1 hónap alatt meg kellene, hogy történjen. Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a kifizetési kérelmek elbírálását lazítani kellene ahhoz, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudja ezeket kezelni a rendszer, vagyis folyamatos finomhangolásra lenne szükség.
A kamara folyamatosan méri a teljesítményt, és jól látszik, hogy a falugazdászok a munkaidejük tíz százalékát utazással töltik, ezért volt arra szükség, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara átalakítsa a falugazdász-hálózatát és annak ügyfélfogadási rendjét - tájékoztatott Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese. Majd hozzátette, hogy természetesen a falugazdászok ezentúl is elmennek majd minden olyan településre, ahol van egységes kérelem.
Papp Gergely az áfacsökkentéssel kapcsolatban elmondta, hogy a magas áfa miatt a fekete gazdaság aránya is magas, azokban a szektorokban azonban ahol megvalósult az áfacsökkentés, gyakorlatilag eltűnt a feketegazdaság. Kiemelte, hogy azzal, hogy csökken az áfa, nem csökken a költségvetés bevétele, mert folyamatosan fehéredik a piac. A következő cél az lenne, hogy a Magyarországon előállított zöldség és gyümölcs áfája csökkenjen, így a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mindenképp kezdeményezi majd, hogy az áfacsökkentés a jövőben se álljon le.
