A rendezvényen elhangzott, hogy a szabadföldi zöldségfélék termesztése mintegy 79 ezer hektáron folyik, a legjelentősebb a csemegekukorica 30 ezer és a zöldborsó 20 ezer hektárral. Elsődleges cél a terméshozamok, a minőségi árukihozatal növelése és a hatékonyság javítása. Farkas Sándor államtitkár rámutatott arra, hogy a hazai feldolgozóipar kapacitásnövelése elsősorban a termelői tulajdonú feldolgozók létrehozásával valósítható meg.
Tavaly 3400 hektáron folyt hajtatott zöldségtermesztés, ebből 1550 hektáron paprikát, 370 hektáron paradicsomot, 350 hektáron salátaféléket állítanak elő. A növényházi felület az ezredfordulón még meglévő 6 ezer hektárról 3800 hektárra csökkent, ezt azonban a technológiai fejlődés következtében - az uborkát és a fejeskáposztát kivéve - nem követte a termésmennyiség csökkenése - mondta az államtitkár. A jelenlegi pénzügyi ciklusban 149 hektár üveg- és fóliaház kialakítására nyújtottak be igényt a gazdák, így az utóbbi 25 év legkomolyabb fejlesztése mehet végbe.
- közölte az államtitkár. A dísznövénytermesztés éves értéke 50-60 milliárd forint. Mintegy 400 faiskolai üzem hozzávetőleg 2900 hektáron működik. A fedett dísznövénytermesztés 315 hektáron, a rózsatő és alanyainak termesztése 170 hektáron folyik. Farkas Sándor szerint a gyógynövénytermesztésben hosszútávon sokkal több lehetőség rejlik, az intenzív termesztésből kieső területek hasznosításával két-háromszorosára lenne emelhető az ágazat kibocsátása. Fontos feladatnak nevezte az öntözött területek növelését is a jelenlegi mintegy 120 ezerről 267 ezer hektárra.
- mondta az államtitkár. A nyitva álló pályázati lehetőségekről szólva közölte, komplex élelmiszeripari beruházások támogatására hiteltermékkel kombinálva 71,1 milliárd forint áll rendelkezésre. Az előadást követő kerekasztal-beszélgetésen több hozzászóló úgy vélte, hogy az ágazat fejlődése érdekében az adózási szabályok módosítására, valamint az áfa csökkentésére lenne szükség.
(Forrás: MTI)
