A beszélgetést Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója irányította. Felvezetőjében elmondta, hogy vegyes érzésekkel fogadja a szakma a változásokat. Egyrészt tény, hogy a tenyésztőszervezetek kissé elkényelmesedtek az egyeduralkodásuk során, és sokszor inkább képviselik az irányítók érdekeit, mint a tagságét. Másrészt nyilvánvaló, hogy veszélyekkel jár a liberalizálás: a külföldi genetikák erősebb képviselete várható hazánkban is. A szakember nyíltan felette a kérdést: Kell-e nekünk egyáltalán az árutermelést szolgáló tenyésztéssel foglalkozni, vagy maradjunk meg az őshonos állatok fenntartása mellett?
Az angolszász és francia marha- vagy a dán sertésgenetika lekörözhetetlen előnyre tett már szert, eközben Európa keleti fele inkább a hizlalásra rendezkedett be. Itt van hozzá elég tér és takarmány. Ha tisztán piaci alapon közelítjük a kérdést, a specializáció ésszerű folyamat (a sertéshibridek esetén nincs is más választásunk). Másrészt szuverenitási kérdés is, hogy lemondunk-e arról a lehetőségről, hogy magunk állítsuk elő tenyészállatainkat és velük termeljünk. Az uniós rendelet nyomán mindenesetre mostantól itthon is bármennyi tenyésztőszervezet képviselheti saját szarvasmarha-, sertés-, ló-, juh- és a kecskefajtáit. Továbbá azonos alapelvek szerint kell működtetni a tagállamokban a törzskönyvezési, teljesítményvizsgálati és tenyészérték-becslési rendszereket, és könnyebbé válik a tenyészállatok és a szaporítóanyagok kereskedelme.
Az állattenyésztést ezen kívül új járványok terjedése is veszélyezteti, ezek azonnali, súlyos csapást tudnak mérni egy-egy ágazat jövedelemtermelő képességére. A fenti kihívásokról a következő beszélgetőpartnerek osztották meg gondolataikat:
• Bognár Lajos, országos főállatorvos, Agrárminisztérium
• Csomai Géza, ügyvezető, Imár Bt.
• Gesler Péter, vezérigazgató, Moonsyst Zrt.
• Nagy Tibor, sertéságazat igazgató, Bonafarm Zrt.
• Tarpataki Tamás, agrárpiacért felelős helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
Tarpataki Tamás elmondta, hogy hamarosan benyújtják az új állattenyésztési törvényt, ezt követően elkészül a végrehajtást segítő kormány- és miniszteri rendelet. is. A húsmarha- és juhtenyésztésben jeleskedő Csomai Géza úgy vélte, a generációváltásnak nemcsak a cégek élén, de a tenyésztőszervezetekben is el kell jönnie. Ha a vezetés nem tudja elengedni a kormányt, akkor agilis fiatalok most már megtehetik, hogy önálló tenyésztőszervezetet jegyeznek be az adott fajtára. A maguk részéről máris egy új szakmaközi szervezet létrehozásán gondolkodnak.
Bognár Lajos szerint sok múlik most azon, hogy a becsontosodott szervezetek milyen gyorsan lesznek képesek a váltásra. Országos főállatorvosként a sertéspestissel kapcsolatos kérdésekre is válaszolt. Kereskedelmi érdekeinket az szolgálja, ha célpiacainkat meg tudjuk győzni róla, hogy elegendő a betegséggel érintett régiót kizárni az exportból. Ezt Japán és Szingapúr esetében jó eséllyel meg tudjuk tenni. Ezen országok a klasszikus sertéspestis és a madárinfluenza esetén is engedékenynek bizonyultak. Kína azonban keményebb dió - vélekedett Bodnár Lajos.
Nagy Tibor a Bonafarm képviseletében amiatt aggódott, hogy a kisebb, a biobiztonsággal nemigen törődő sertéstartók lehetetlen helyzetbe hozhatják a körzetükben tevékenykedő profi agrárvállalkozásokat, amennyiben nem tartják be a járványvédelmi előírásokat. ASP-kitörés esetén 3 kilométeres körzetben 40 napra valamennyi sertésmozgást befagyasztanak. Gyakoribb és szigorúbb határforgalom-ellenőrzést várna a hatóságtól, valamint a vágóhidakról kilépő teherautók szúrópróbaszerű ellenőrzését. Felvetődött az a kérdés is, hogy miért nincs még vakcina a veszélyes betegség ellen? A válaszok azt sejtették, hogy a fejlesztőket csak a megfelelő méretű felvevőpiac motiválja, azaz egy nagy országnak (Németország) előbb el kell esnie a vírussal vívott csatában, hogy elindulhasson a gyártása.
Csomai Gézát az bosszantotta, hogy Magyarország nem tudta elfogadtatni az unióval, hogy mentes a kéknyelv betegségtől, holott már három és fél éve nem volt pozitív eset hazánkban. Így a bárányok útnak indítása is drágább a szükséges igazolások miatt, a tenyészállatok exportja pedig egyenesen lehetetlen a vírusvektoros időszakban (amikor a kórt terjesztő törpeszúnyog aktív az országban). Bognár Lajos elismerte, hogy a mentesítés igazolása nem volt EU-konform, mivel a monitoringadatokat szolgáltató tenyészetekben nem ugyanazon állatokból vett ismételt mintával igazolták a szerológiai megfelelőséget. Idén és jövőre a mintavételt újra el kell végezni, ez alapján 2021 januárjában válhatunk hivatalosan is mentessé.
Gesler Péter, aki a Moonsyst Zrt. alapítójaként egy bendőszondát mutatott be, elmondta, hogy a készülék az állat egyedi azonosítására is képes, így ha a tenyésztő ezt használta volna, akkor a fenti esetben nem cseréli össze - az egyébként krotáliázott - állatokat. Az eszköz hamarosan arra is képes lesz, hogy földrajzi helyzettől függetlenül, akár határon túlról is nyomon kövesse a marhát, annak mozgását és testhőmérsékletét. Egy telefonos applikáció pedig ezen adatok alapján végez ivarzás-megfigyelést és riaszt betegség gyanúja esetén.
