Folyamatosan növekszik a mezőgazdaság termelési értéke, a legfrissebb adatok alapján ugyanis 2720 milliárd forintra tehető, és körülbelül ugyanekkora termelési értékkel rendelkezik az élelmiszeripar is - kezdte előadását Hollósi Dávid, a Takarék Csoport Takarék Agrár igazgatója. Ha az elmúlt éveket nézzük, akkor ez elképesztő emelkedésnek számít, az 1990-es évek elején ugyanis még csak 1000 milliárd forintról beszélhettünk. Az ország GDP-jéből ugyanakkor mindössze 4-5 százalék a mezőgazdaság részesedése, ami nagyon alacsonynak számít, ennek azonban valószínűleg az az oka, hogy a mai világban minél fejlettebb egy ország, és minél nagyobb az iparosodása, annál kisebb a mezőgazdaság részesedése a GDP-ből. A magyar mezőgazdaságban komoly problémát jelent, hogy jelentősen eltolódtak az arányok a növénytermesztés felé, ami nagy részben a támogatáspolitikának köszönhető. Emiatt a mai állattenyésztés kibocsátása az 1960-as évekbeli adatokat tükrözi, most érte ugyanis utol az ország az 50 évvel ezelőtti önmagát - emelte ki az igazgató.
Hollósi Dávid a földárakra is kikért, és elmondta, hogy az elmúlt években megkétszereződtek a földárak Magyarországon. A városiasodás és az egyre több lakópark miatt azonban a becslések szerint naponta 180 hektár termőföldet vonnak ki a termelésből Európában. Emiatt 50-60 év alatt akár egy magyarország méretű termőterület is eltűnhet Európa mezőgazdasági termeléséből.
Nagyon magas a támogatások aránya a megtermelt jövedelmen belül, ami komoly problémát jelent, belső hatékonyságjavítással azonban ez az arány legalább 20-30 százalékkal javítható lenne - tájékoztatott az igazgató. Az egyéni vállalkozások borzasztóan növekednek, 1-2 év alatt 200 milliárd forinttal nőtt a hitelfelvételi hajlandóságuk, ami nagyrészt a "Földet a gazdáknak!" programnak köszönhető. Az élelmiszeriparban is egy növekvő tendencia tapasztalható, megjelentek az egyéni vállalkozók is, ugyanakkor az ágazat inkább nagyüzemben versenyképes. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya három év alatt 50 százalékkal növekedett, és jelenleg 400 milliárd forintot tesz ki, amiből 200 milliárd forint a "Földet a gazdáknak!" programból származik, de még így is 200 milliárd forintnyi valós növekedés tapasztalható - tette hozzá.
A betétállomány a társas és az egyéni vállalkozások területén is jelentősen növekedett az utóbbi években. Jól látszik, hogy a 2010-es évek előtti időszakhoz képest jóval több pénz van az ágazatban. Nagyon alacsony, mindössze 1,5 százalékos az ágazati csődráta, ami minden más ágazatot bőven alulmúl, emellett pedig nagyon magas a készpénz termelő képessége a mezőgazdaságnak, ami nagyrészt a szántóföldi növénytermesztésnek köszönhető. Az utóbbi években egy olyan termelői kör alakult ki az ágazatban, ahova komoly tőke nélkül nagyon nehéz belépni. 2019-ben elindul a Növekedési Hitelprogram újabb szakasza, az NHP Fix, amely fix kamatozású, kiszámítható forrást kínál a magyar kis- és középvállalatoknak, emellett az alacsony kamatkörnyezet is biztosan kitart még ebben az évben, ezek pedig tovább növelhetik a gazdák beruházási tervét - zárta előadását Hollósi Dávid.
A növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés arányaiban körülbelül ugyanolyan mértékben növekedett az elmúlt időszakban - mondta Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AGVHA) ügyvezető igazgatója. A beruházások láthatóan elindultak a mezőgazdaságban, kérdés azonban, hogy ki miből valósítja majd meg ezeket, mennyi lesz az olyan, amelyik nem valósul meg, és lesz-e visszacsorgó pénz. Az ügyvezető igazgató kitért arra, hogy mind a kormánynak, mind pedig a banki szervezeteknek fontos feladata a kisebb gazdálkodók támogatása, ami az elmúlt években folyamatosan meg is történt, nagy mértékben bővült ugyanis a számuk.
A bankszektor nyitott arra, hogy ne csak a szántóföldi növénytermesztést finanszírozza, az állattenyésztés azonban egy jóval kockázatosabb ágazat - hangsúlyozta Hollósi Dávid. Az elmúlt években kialakult egy olyan stabil termelői réteg, amely képes az állattenyésztési és a kertészeti oldalon is felszívni a forrásokat. Jelenleg forrásbőség van, de az ágazatban óriási a kapacitáshiány. A támogatások 80 százalékát a kisebb termelők kapták, akik jellemzően drasztikus fejlesztésekbe kezdtek, a bankoknak azonban tudniuk kell kezelni ezt a dömpinget, és mérlegelniük kell, hogy melyek azok a projektek, amelyek megállják majd a helyüket. Emellett a bankok hitelezési étvágya sokkal nagyobb most, mint amilyen korábban volt - emelte ki a Takarék Csoport Takarék Agrár igazgatója.
Sebestyén Róbert, a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. agrárszakértője egyetértett Hollósi Dáviddal abban, hogy az állattenyésztés valóban egy kulcspozíció, tényleg kockázatosabb ágazatnak számít azonban, mint a növénytermesztés. Nincs ugyanakkor eredményes állattenyésztés mindaddig, amíg az élelmiszeripari ágazat nem kapja meg azokat a forrásokat, amelyekre szüksége lenne. Fontos lenne, hogy az egymásra épülő strukturális fejlődés meginduljon, hiszen úgy lehet csak hatékonyabb a mezőgazdaság. A bankoknak fel kell készülniük arra, hogy valószínűleg további finanszírozási igényeket kell majd kielégíteniük - tette hozzá.
Jól látszik, hogy a gazdák egyre erőteljesebb birtokrendezési irányultsággal rendelkeznek, és rájöttek arra, hogy a versenyképesség és a hatékonyság a földnél kezdődik - hangsúlyozta az agrárszakértő. Az egyéni és a társas gazdálkodásoknak is tudomásul kell venniük, hogy fontos, hogy a növekedési vágyuk észszerű legyen, és ne terjeszkedjenek túl azon, amit a bank kockázatkezelése még kezelni tud.
