2016-ban március 15-én már rágtak a selyemfényű puszpángmoly hernyói, az idei hideg tavaszkezdés azonban visszafogta a kelésüket - tájékoztatta Zsigó György, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara budapesti szervezetének alelnöke a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát (NAK). Érdemes ugyanakkor rendszeresen benézni a buxusbokrok belsejébe, általában ugyanis itt bújnak meg a 0,5-1 centiméteres lárvák. A permetezés során mindig igyekezzünk a bokrok belsejét elérni, és figyeljünk arra, hogy a kártevők a gyökérnyaknál is csoportosulhatnak, sőt a sövények alatti díszkövek alá is behúzódhatnak.
Budapesten lecsökkent a számuk, de a nyugati megyékben ellepik a hársfák törzsét, ágait a hársbodobácsok telepei - tájékoztatott a szakember. Már ébredeznek, lassan szétszélednek, és néha betévednek az ablakokon, vagy a verőköltő bodobácshoz hasonlóan gyülekeznek a napsütötte házfalakon. Egyik faj sem kártevő, nem károsítják a növényeket, de a verőköltő korhadékevő, és néha megtalálható a hárs sarjhajtásain, a hársbodobács pedig a fán él, de csak a felleveles termésen szívogat. Tehát a fák védelme miatt nem kell permetezni ellenük, és fontos, hogy az emberek is megértsék, hogy ha még egy kicsit várnak, akkor eltűnnek majd a fákról és a falakról a rovarok.
Hasonlóan türelemmel kellene lenni a felébredő poloskákkal kapcsolatban is. Manapság főleg a zöld vándorpoloskával és az ázsiai márványos poloskával lehet találkozni a lakásokban. A tavasz beköszöntével kirepülnek, de a hideg estéken még visszalátogatnak, kerengenek, búcsúznak a téli búvóhelyüktől. Nemsokára végleg kiköltöznek, párzanak és lerakják a petéiket a megfelelő tápnövényre. Az egynyáriakon, az üvegházakban és a zöldségágyásokban egyre nagyobb gondot okoznak a lárváik, az adott növényre engedélyezett rovarölő szerekkel azonban gyéríthetőek.