Az enyhe telek miatt minden évben egyre több van belőlük, a rossz hír pedig az, hogy a poloskának (merthogy invazív fajról beszélünk) gyakorlatilag nincs természetes ragadozó ellensége. Nem is csoda, hiszen kinek jutna eszébe egy ilyen büdös bogarat bekapni? Ahogy beköszönt a hűvösebb idő, a poloskák elkezdik keresni az áttelelésükhöz alkalmas helyet. Fészerekben, farakásokban tanyáznak, és tucatjával próbálnak bejutni a házakba, lakásokba is. Ősszel jelennek meg tömegével, akkor szólnak róluk általában a hírek, de akinek kertje van, az tudja, hogy nyáron sincs nyugtunk tőlük. Tényleg, ahová beteszik a lábukat, ott kő kövön nem marad, egy hét alatt képesek tönkre tenni hónapok szorgalmas munkáját. A lédús gyümölcsök és zöldségek, mint a paradicsom vagy a málna, mind mehet a kukába - írja a HelloVidék.

Van egy rossz hírünk: sajnos tényleg mindenevő!

2002-ben bejelentés érkezett a magyar gazdáktól a hatóságokhoz, hogy furcsa bogarak lepték el a paradicsomot. A behozott minták beazonosítása megtörtént. Megállapították, hogy ez a rovar a vándorpoloska egyik kifejlődés előtti lárvaállapotában, amelyek előszeretettel fogyasztja a félérett paradicsomokat. Később kiderült, hogy a paprikát, málnát, borsót, babot és a káposztaféléket sem veti meg, és a dísznövényeket sem kíméli. Ez volt huszonegy éve, amikor először szembesültek a magyarok azzal, hogy a vándorpoloska kertészeti import növényekkel érkezhetett hozzánk is. Őshazája nem ismert pontosan, de kozmopolita fajként ma már az Antarktisz kivételével minden kontinensen ott tanyázik. A kifejlett egyed átlagosan 50-100 tojást rak. Öt lárva stádiuma van, ezeket követi a kifejlett egyed, az imágó. Minden alakja károsít! Szívogatásuk hatására például a paradicsomon besüppedő, sárgás foltok jelennek meg.

Akkor most mi lesz!?

Ami biztosan segíthet, az a két három napos rendszeres ellenőrzés. Legyetek hát résen a kertben is, mert nem csak arra a növényre rakja a petéit, amit szívogatni fog, hanem gyakorlatilag bármilyen gyomon megtelepedhet.

Poloska a kertben - mit tegyünk?

A Dr. Kóbor Péter, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos munkatársa az Agrárszektornak is úgy fogalmazott, legtöbbet a megelőzés segíthet:

• Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.
• Nem-olajos permetezés: egy bio módszer, amely a poloskalárvákat elpusztítja, de hasznos rovarokat nem. Hátránya, hogy kifejlett egyedek ellen nem hatásos.
• Ha már nagyon elszaporodtak a poloskák, akkor a kézzel gyűjtsük őket össze, majd dobjuk egy ecetes vizes üvegbe, hogy biztosan elpusztuljanak.
• Tegyünk sűrűn szőtt zsákocskákat azokra termésekre, amiket meg szeretnénk védeni (például paradicsom), így nem tudják a poloskák szívogatni.

Jöhet az újabb poloskainvázió? Méreg helyett így védekezz a büdösbogarak ellen

Idén sem ússzuk meg a poloskákkal való kellemetlen találkozásokat.

A szakértő kiemelte, hogy a rovarölő szerek alkalmazása a már jelenlévő állatok ellen megoldást jelenthet, azonban két szempontból problémás lehet. Egyfelől ezek nem szelektív szerek, így a környéken jelenlevő más, sokszor hasznos ízeltlábú szervezeteket is elpusztítják, másfelől, mivel ezek a rovarok főleg érésben lévő vagy érett terméseket részesítik előnyben, ezért a permetezés utáni várakozási idő sok esetben a termés elvesztését is okozhatja.