Jogdíjas paradicsom és sertés? - Káosz a bioszabadalmak körül

agrarszektor.hu
A hagyományos nemesítési eljárásokat és az így létrehozott élőlényeket tilos szabadalmaztatni - rögzíti az uniós bioirányelv. Mégis évtizedek óta folyik a vita, hogy az 1998-ben született jogszabályt hogyan is kell értelmezmi. A konfliktus alapvetően abból ered, hogy a mai nemesítési eljárások már gyakran vegyítik a hagyományos és a biotechnológiai módszereket, így nehéz eldönteni, hogy mi számít "lényegében biológiai eljárásnak".

Elég ha csak egy betegségre hajlamosító gént vagyunk képesek kimutatni a sertésben, és máris szabadalmaztatható ez a tenyészanyagot javító módszer. Ha a szokásostól eltér a brokkoli összetéltele, akkor az előállításának módját már le is lehet védeni. Egyrészt érthető a nemesítő cégek törekvése a szabadalmi oltalomra: a jogdíjak révén megteremthetik maguknak a további kutatások anyagi bázisát, és védik az eljárást a "lopás" ellen.

Másrészt senki nem tudja megmondani, hogy mi az a legkisebb újító ötlet, ami innovációként még szabadalmaztatható, és mi az, ami már a hagyományos tenyésztési eljárásokat is akadályozná a jogdíjjal.

Az Európai Parlament 1998-ban hagyta jóvá a Biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló 98/44/EK irányelvet, azaz a bioirányelvet.  Két évtizednyi konfliktus után 2017-ben történt egy érdemi kísérlet az előírás helyes értelmezésére, ám azóta is nagy a nyugtalanság a bioszabadalmak körül. A vita annak apropóján lángolt fel újra, hogy most szerdán és csütörtökön Münchenben ülésezik az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO), ahol a konvencionális növények szabadalmi kérdéseivel is foglalkoznak. Ezt kihasználva több mint 20 szervezet készül demonstrációt tartani a növénynemesítés és állattenyésztés szabadsága mellett. A tiltakozó akciót támogatják a szociáldemokraták, a baloldal és a zöldek is.

Április 26-án rendezi meg a Portfolio gazdasági portál a Nyugat-magyarországi Agrárfórumot, amely a Pápai Agrárexpó első számai szakmai rendezvényének számít. A kiemelt témák között szerepel az agráradózási reform, a generációváltás és a sertéságazati helyzet. Ha tájékozott akar lenni az agráriumban, jöjjön el április 26-án! A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon most!

A nemesítés monopolizációjának nem szabad megtörténnie. Felszólítjuk az Európai Szabadalmi Hivatal elnökét, António Campinost, hogy azonnali hatállyal szüntesse meg az összes folyamatban lévő szabadalmi eljárást"

- követelte az SPD-frakció vezetője, Matthias Miersch szerdán. Véleménye szerint minden jel arra utal, hogy továbbras is nyitott az ajtó a hagyományos nemesítési eljárások levédésére, noha ezt elvileg tiltja az unió. Bár 2004-ben az Európai Szabadalmi Hivatal ellenállt a Syngenta nyomásának, és nem védte le a "rákellenes" brokoli nemesítésének vagy a több szárazanyagot tartalmazó paradicsom előállításának gyakorlatát, mégis gyakran elveszíti a pártatlanságát - véli Miersch, aki párbeszédet kezdeményezne a hivatal finanszírozásáról is, hogy az megőrizhesse független ítélőképességét.


A zöldek és a baloldal egy közös nyílt levélben moratórium meghirdetésére szólítják fel a döntéshozókat a nemesítést érintő szabadalmi ügyekben. "A hagyományos módon előállított növényekre és állatokra tilos szabadalmi jogot formálni" - fogalmaznak a levélben. Bár Európa bioirányelve tiltja a szokványos biológiai eljárások és az így létrejött élőlények levédését, a jogértelmezési viták miatt mégis megesik, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal oltalmat jegyez be. Történik mindez annak ellenére, hogy 2017 nyarán már egyszer "tisztázták" a jogi helyzetet. Azóta ugyanis

gyakoribbá vált maguknak a nemesítési eljárásoknak a levédése, arra hivatkozva, hogy egy eddig ismeretlen génműködési mechanizmus feltárása tette lehetővé a tenyésztési módszert.
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?