Mint arról már beszámoltunk, a repce termése 8 százalékkal csökkenhet idén Európában az aszály miatt, emiatt várhatóan magas lesz az ára. Nálunk egyelőre nem tudni, milyen mértékű a területcsökkenés, ami biztos: eddig mintegy 550 aszálykárt jelentettek be a gazdák valamennyi kultúrában, körülbelül 24 ezer hektárnyi területre. Azok a rémhírek, amelyek 100 ezer hektáros repceterület elvesztéséről szólnak, mégis túlzásnak tűnnek. Ez azt jelentené, hogy a teljes repceterület harmada veszett oda. A becslések valószínűleg az aszálykárral érintett állománynagyságra vonatkoztak, nem a területek teljes kiesésére.
Már biztosra vehető: a szárazság miatt nagyot esik az EU növényiolaj-termelése
Az agrárszektor.hu a legsúlyossabbn érintett megyékben érdeklődött random kiválasztott, olajos növényekre specializálódott szaktanácsadóknál, mit látnak most, és mit lehetne tenni a megmaradt állományokért.
Sok gazdának van Bács-Kiskunban is repcéje - ez a térség szomjazik most leginkább. Több tábla ki sem kelt az ősszel, vagy azóta pusztult ki a szárazságban, a többi pedig hullámos, heterogén fejlettségű. "Most szöknek szárba a növények, még egy hét, és virágba borulnak a táblák. Február végén, március elején már kiadták a gazdák a kénes nitrogént, vagy levélen át trágyáztak. Kora tavasszal - bár az időjárás nagyon száraz volt - a páraképződés miatt még a szilárd műtrágyák is hasznosulnak valamelyest. Ami igazán nagy gondot okoz most, az a rovarinvázió. Az enyhe télben nagyon sok kártevő biztonságosan áttelelt. A repce-szárormányosok ellen már védekeztek a gazdák, de hamarosan itt lesznek a fénybogarak is. Ami szokatlan ilyenkor: az a bolhák támadása" - sorolja az itteni szaktanácsadó.
Benyomása szerint a mostani időjárásban talán többen fordulnak olyan általános növénykondícionáló, stimuláló készítményekhez, mint az algás vagy az aminosavas preparátumok. Ezek úgy hatnak, mint egy kalmopirin: általában véve javítják a növény állapotát, fokozzák a szárazságtűrését. Célzottan is lehetne támogatni az anyagcsere-folyamatokat, ha a gazda pontosan tudná, hogy az adott talajon melyik mikroelemből lehet hiánya a repcének - de ezt csak levélanalízissel lehetne megmondani, amire nemigen akad példa. Inkább a makro- és mezoelemek rutinszerű pótlására álltak rá a termelők.
Jó talajadottságok és agrotechnika mellett, harmonikus tápanyag-ellátással, ha tényleg megjön a kritikus pillanatokban az eső, még sikerülhet egy normál átlagtermést elérni" - véli a Bács-Kiskun megyei szakember.
Jász-Nagykun-Szolnok megye az egyik legsúlyosabban érintett térség. Itt már elkezdett virágozni a repce, ami azt jelenti, hogy két héttel előrébb jár a fejlődésben, mint kellene. "Ami megmaradt a vetés után, az télen viszonylag jól magához tért. Viszont nagyon ritkásnak az állományok, kilátszik a nyúl belőlük..." - állapítja meg a megkérdezett szaktanácsadó. Sajnos ide csak 10 mm esőt mond a meteorológia, ami messze nem elég a vízhiány pótlására, viszont fontos fejlődési fázisban segíthet a repcén.
"Láttam már csodákat a repcétől, elképesztő a kompenzációs képessége. Ha jó ütemben érkezik a csapadék, képes még növelni az elagázasások számát." A szaktanácsadó a mostani helyzetben a talajművelési hibákat rója fel a gazdáknak.
- jegyzi meg. "Többfelé láttam, hogy a ki sem kelt táblákat, táblarészeket kitárcsázzák. Azt kell hogy mondjam, itt megint vízvesztés fog bekövetkezni a művelés miatt. Csak direktvetéssel lehetne megfelelően feltörni és azonnal újravetni a táblát. Erre általában nincs technika a gazdaságokban." A szakember szerint ebben az extrém időjárásban többen is megpróbálkoztak a megmaradt állományok huminsavas kezelésével, ami a benyomásai alapján tényleg zöldítette az állományt. Márpedig a nagyobb fotoszintetizáló felület jobb kondíciót és több termést ígér. Hogy számszerűen mennyit segít, azt nehéz megmondani, mivel kontrollparcellát jellemzően nem hagynak a gazdák.
- sommázza véleményét a Somogy megyei szakember.
Baranya megye a legdélibb megyénk, már itt is virágozni kezdett a repce. Különösen az augsuztus végén elvetett táblák járnak előre a fenológiában. "Láttam kitárcsázott táblát, de ez nem általános. A tőszám is úgy ahogy megvan, de nagyon alacsonyak a növények, víz hiányában nem tudtak megnyúlni. Most 5-20 mm csapadékot várunk, ami életmentő lehet. A tápanyag február óta kint van, március elején lombtrágyáztunk is, most már csak víz kellene a hasznosuláshoz" - sorolja a helyi szaktanácsadó. Ő sem tartja lehetetlennek, hogy még növelje az oldalhajtásait a repce.
A Baranya megyei szaktanácsadó is elmondja, hogy már túl van az első rovarölő szeres kezelésen, és valóban itt is voltak bolhák. A fénybogár érkezésére egy hét múlva számít, amikor már szépen virágozni fog a repce. A szántással kapcsolatban árnyaltabban fogalmaz, mint fenti kollégája. Szerinte több oka is van annak, hogy nem hagyható ki teljesen a technológiából: az egyik a pocok, amit kifejezetten gyérít, a másik a növényvédőszer-maradék, amit például az imi-s napraforgókban alkalmazott készítmények miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, harmadrészt pedig növényegészségügyi szempontból sem mindegy, hogy milyen mélyre kerülnek a gombaspórák.
Kérdésünkre, hogy mi a teendő ilyen súlyos aszályhelyzetben, a szaktanácsadó azt mondja, most van itt az ideje a kísérletezésnek. "Én amikor láttam, hogy a fejtrágya nem fog felszívódni, lombon át segítettem foszforral és nitrogénnel a termőalapok képzését. Ez persze nem ugyanaz, mint gyökéren át, de nem volt mit tenni. A napokban szórtam ki a kénes-bóros levéltrágyát is. Aszályban valószínűleg látványosabb eredményeket hoznak a biostimulátorok is. Az én állományom eddig egész jól bírta, már csak az esőt várom."
