A kutatás mozgatórugója az volt, hogy Németország 2022-re lekapcsolja az atomerőműveket, ugyanakkor a szélenergia nem mindenhol nyújt megoldást a kieső energiamennyiség pótlására. A föld viszont éppen azokban a térségekben a legdrágább, ahol a legkevésbé fúj a szél. Vagyis ha a napenergia hasznosítása mellett döntenek, akkor ezt a föld termőképességének lehető legteljesebb megőrzése mellett kell megtenni. Úgy néz ki, ez sikerül is.
A napenergia-rendszerek fejlesztésén dolgozó Fraunehofer ISE 2017-ben kezdte el a projektet, és már ekkor 160 százalékra növelték a területhasználat hatékonyságát ahhoz képest, mintha csak agrártermelést, vagy csak napenergia-hasznosítást végeztek volna rajta. A tavalyi aszályos nyárban pedig egyenesen 186 százalékosra emelkedett a területen folyó termelés hatékonysága.
A Boden-tó mellett, 0,3 hektáron folynak a mérések az 5 méteres magasságba elhelyezett, 194 kW-os teljesítményű szolármodulok alatt. Ilyen magasság mellett a hagyományos szántóföldi művelés valamennyi technológiai lépése a szokásos módon végezhető. A heggelbachi gazdatársulás őszibúzát, krumplit, füvesherét és zellert vetett az utóbbi szezonban. Mindegyik magasabb termésátlagot hozott, mint kontrollparcellák. A tűző napsütésben kifejezetten előnyösnek bizonyult a modulok árnyékoló hatása. A vízigényes zellerből 12 százalékkal termett több, krumpliból és búzából 3 százalékkal lett nagyobb a termés, míg a füveshere igényelte volna a napot, így hozama 8 százalékkal csökkent. Eközben a szolárcellák a kontrolhoz képest 83 százalékos teljesítményt adtak (jóval nagyobb térállásban lettek kihelyezve). Így az összesített eredmény 186 százalékos teljesítményt mutatott a 'vagy-vagy' megoldáshoz képest.
A szolármodulok alatt a besugárzás mértéke 30 százalékkal volt kevesebb a nyílt terephez mérten a mérések alapján. A napelemek hatottak a csapadékeloszlásra és a talajhőmérsékletre is. A búzaállományban nemcsak a talajhőmérséklet volt alacsonyabb a modulok alatt, mint a tűző napon, hanem a talajnedvesség is több volt.Télen és a többi kultúrában ellenben itt volt szárazabb a föld. A besugárzott napenergia mennyisége tavaly 8,4 százalékkal múlta felül az előző évit, ez az energiatermelést 2 százalékkal emelte meg 2018-ban.
A kutatók abban bíznak, hogy a napenergia helybeli felhasználása is egyre inkább terjedni fog. Két évvel ezelőtt már megjelentek a mezőgazdaságban is a teljes egészében akkumulátorral üzemelő John Deere és Fendt tarktorok.
- magyaráz Stephan Schindele, a projekt vezetője. Az eddigi tapasztalatok alapján az agrofotovoltaikus rendszer különösen a forró, száraz klímájú területekre ajánlott, ahol a növények és állatok egyaránt profitálnak a panelek árnyékoló hatásából. Például Indiában az első teszteredmények szerint a paradicsom és a gyapot 40 százalékkal több termést ad a szolárcellák alatt. Az APV Resola névre elkeresztelt projekt záróeseménye idén május 6-án Berlinben lesz.
