Jelenleg vízhiányos időszak van a mezőgazdaságban, amely alatt a termelők vízdíj-költségterhei minimálisra csökkennek. Amennyiben hosszú időn át nem esik kellő mennyiségű csapadék a földekre, aszály alakulhat ki, ami viszont mesterséges vízpótlással még elkerülhető. Az egész mezőgazdasági év aszályosságát döntően a három nyári hónap csapadékossága fogja meghatározni.
A közelmúltban hirdette ki a vízgazdálkodásért felelős belügyminiszter a tartósan vízhiányos időszakot: a mezőgazdasági vízhasználók költségterheinek enyhítése érdekében, a hidrometeorológiai viszonyokra hivatkozva a tartósan vízhiányos időszak 2019. április 1-vel kezdődött - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). Ezen időszak alatt a termelők vízdíj-költségterhei minimálisra csökkennek. A vízkészletjárulékért nem kell fizetni, a vízszolgáltatás alapdíjának pedig 70 százalékát átvállalja az állam.
Április 26-án rendezi meg a Portfolio gazdasági portál a Nyugat-magyarországi Agrárfórumot, amely a Pápai Agrárexpó első számai szakmai rendezvényének számít. A konferencián az agrárgazdaság legaktuálisabb témáiról kaphatnak naprakész információkat a résztvevők. A kiemelt témák között szerepel az agráradózási reform, a generációváltás és a sertéságazati helyzet. Ha tájékozott akar lenni az agráriumban, jöjjön el a Nyugat-magyarországi Agrárfórumra április 26-án! A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Regisztráljon most!
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság legutóbbi vízháztartási tájékoztatója szerint a 2019. január és március között lehullott csapadék mennyisége 24 milliméter és 94 milliméter között alakult, az országos területi átlagérték 54 milliméter volt, ami az időszakos átlagnál 38 milliméterrrel (41 százalékkal) kevesebb. A háromhavi csapadékösszeg az ország egész területén elmaradt az éghajlati átlagtól. A márciusi időjárás, országos léptékben, az aszály kialakulásának kedvezett, a talajok vízháztartási állapota tovább romlott. A meteorológiai előrejelzések szerint a kialakult állapot számottevően nem fog változni, átlagosan csapadékos időjárás esetén továbbra is mintegy egyhavi csapadékhiány valószínűsíthető. A vízhiányos időszakban mesterséges vízpótlással (öntözéssel) az aszály még elkerülhető.
Mit nevezünk pontosan aszálynak a magyar szabályozás szerint?
Az aszály az természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs időszakában harminc, egymást követő napon belül lehullott csapadék összes mennyisége a 10 millimétert, vagy a lehullott csapadék összes mennyisége a 25 millimétert nem éri el. Tehát, ha nincs lehetőség mesterséges vízpótlásra, akkor a visszafordíthatatlan aszály alakul ki. Ez esetben szenvedik el a termelők az aszálykárt - a hivatalos megfogalmazás szerint ez a kockázatviselés helyén termesztett növényekben az aszály miatt bekövetkezett olyan káreseményt jelent, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz. Aszálykár - és mezőgazdasági árvízkár - után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő juttatás, ha az aszályhelyzetről - illetve a mezőgazdasági árvízhelyzetről - legkésőbb a tárgyév október 31-ig az agrárminiszter rendelkezik.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat 2019. március 12-én kiadott hosszú távú meteorológiai előrejelzése szerint áprilisban az átlagosnál melegebb és kissé szárazabb, májusban az átlagosnál melegebb és szárazabb, júniusban az átlagosnál melegebb és kissé szárazabb időjárás valószínűsíthető. Az egész mezőgazdasági év aszályosságát döntően a három nyári hónap csapadékossága fogja meghatározni.
