A mikoremediáció egy folyamat, melynek során gombákat használnak fel arra, hogy a talajból a mérgező vegyületeket - a vízből pedig a nehézfémeket - kivonják. A kutatók szerint a gombák a gombafonalak segítségével sokkal hatékonyabban végzik a "takarítást", mint a baktériumok vagy a növények.

A gombafélék az első számú lebontó szervezetek a legtöbb ökoszisztémában. Ezért olyan képességeket fejlesztettek ki, mellyel  le tudják bontani a szénhidrogéneket és más, szerves kémiai anyagokat. Ebben segítik őket a szöveteikben található enzimek. A kutatók több mint 120-féle enzimet azonosítottak azokból a fajokból, amelyek gombatestet növesztenek. Ezek

A szénhidrogének molekuláris sűrűsége kisebb, így a gombafonalak (micélium) számára könnyebben emészthető, mint a magasabb molekulasűrűségűek. A  micélium képes a nehezebb szénhidrogéneket könnyebb súlyú összetevőkké bontani, amelyek kevésbé veszélyesek az emberek és a környezet számára. Így az ismételt gombafonalas kezeléssel az olajokban lévő toxinok veszélytelen anyagokká alakulnak.

Mindig az adott területen honos gombafajok alkalmazkodnak a legjobban a helyi körülményekhez, így mindig ezek a legalkalmasabbak a toxikus anyagok eltüntetésére. A laskagomba micéliumai sokkal hatékonyabban bontják a szénhidrogéneket, ha faforgáccsal vagy aprítékkal, illetve komposzttal vannak keverve. A kutatók megtalálták ennek a fajnak egy olyan "olajevő" változatát, mely a sósvizes környezetben is képes életben maradni. Egy kísérletben a kutatók dízellel szennyezett talajt oltottak be laska-gombafonalakkal. Az eredmény megdöbbentő volt:

Az így helyreállított talajt a szabályozó testület olyan tisztának minősítette, hogy engedélyezte a használatát az autópályákat övező tereprendezésnél.