Már hónapok óta hasonló növekedésről ad számot a KSH. Az egyes termékek és szolgáltatások havi átlagárait átböngészve az látszik, hogy míg tavaly februárban még 481 forint volt a napraforgó étolaj fogyasztói átlagára, utána hónapról hónapra emelkedett, és idén februárra már elérte a 635 forintot (ez most a legfrissebb adat). A termelői árak is tavaly az év eleje után kezdtek el emelkedni, januárban még csak 110,7 forint volt a napraforgómag kilója átlagban, aztán idén januárra már 153,3 forintra nőtt - írta meg a 24.hu.

Raskó György agrárközgazdász szerint a hirtelen és jelentős áremelkedés mögött az áll, hogy nagyon megnőtt az olajos magvak iránti kereslet, elsősorban Kína és Irán nagy tételű vásárlásai miatt, ami érezhetően felfelé nyomja a termelői árakat. A kínai keresletet pedig az fűtötte, hogy gőzerővel próbálják talpra állítani sertésüzletágukat.

Az afrikai sertéspestis miatt a kínai sertésállomány mintegy felét ki kellett irtani, és most elképesztő tempóban növelik az állományukat, igyekeznek felhozni a korábbi szintre. Ez hatalmas nyomást jelent a piacra, hiszen Kína egymaga több sertést nevelt korábban, mint a világ többi országa, nagyságrendileg 500 millió állatot. Összehasonlításul: a magyar sertésállomány nem éri el a 3 milliót. Az intenzív kínai sertésállomány-növelés óriási keresletet támaszt a szójadarára, ami felfelé húzza nemcsak a szója, hanem a napraforgó és a repce árát is. Egyébként rengeteget vásárolnak szójaolajból és napraforgóolajból is, ami szintén árfelhajtó hatású.

A mezőgazdasági termények árát ma már a globális tőzsdei árak határozzák meg Magyarországon is - az agrárközgazdász szerint a termelői árak csúcson vagy csúcs közelében vannak szójából, napraforgóból is, a világpiaci árakban további emelkedés nem, inkább stagnálás várható. Raskó György úgy véli, az árak visszarendeződése függhet attól, hogy Brazíliában és Argentínában milyen és mennyi lesz az új termés. Úgy tudja, a két országban jelentősen növelik a vetésterületeket, ami hozhat majd visszarendeződést az árakban idővel.

A 24.hu piaci információi szerint a termelők rekord jó árat kaphatnak idén, az új repcére tonnánként 175 ezer forintos, az új napraforgóra 165 ezer forintos lekötések vannak. Ehhez a rekordárhoz hozzájárul az is, hogy a világ legnagyobb napraforgó-termelője, Ukrajna már nem értékesít Európába, csak Kínába. A portál a termelőktől úgy tudja, idén 650 ezer hektáron vetettek napraforgót, az utolsó 1-2% vetése van már csak hátra. Ez némi növekedést jelent, hiszen tavaly 613 ezer hektárról takarítottak be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint. Repcét idén 280-290 ezer hektárra vetettek, az ültetvények átlagosan viselték a telet, de voltak fagykárok is.

Magyarország sokkal több napraforgót és repcét termel, mint amennyire szüksége van, így a termésből jelentős mennyiségeket exportál. Raskó György megemlítette, például a martfűi gyár is óriási exportot bonyolít. Magyarországon is van dízelolajgyártás (többnyire repcéből), bioetanol-gyártás (kukoricából), vagyis jelentős az ipari felhasználás. És mivel a világpiaci ár hatása közvetlenül érvényesül, ha a megnövekedett kínai kereslet felnyomja az árakat, az nálunk is rögtön érződik. Ha a nyersolaj ára drágul, az is felhúzza a növényi olajok, illetve az etanol, biodízel árát, függetlenül attól, hogy a lakossági kereslet mekkora, mert az ipari kereslet rugalmatlan. Ha a forint gyengül, az ugyancsak árfelhajtó tényező Magyarországon.

Raskó György úgy tudja, a vetésterület bővült, szerinte idén rekordközeli termés várható, de borítékolta, hogy az árakon ez nem fog meglátszani. Úgy tudja, soha ennyit nem fizettek még a termelőknek a napraforgóért és repcéért, mint mostanában - erre is gondolt, amikor azt mondta, hogy csúcson vannak a termelői árak. Hiába bosszantó, a szakértők levezetése alapján úgy tűnik, kivédhetetlen, hogy a növényi olajból készült élelmiszereknél az alapanyag-drágulás miatt tovább nőjenek az árak. Ezek szerint jövőre várhatóan még drágábban fogjuk megvenni az üzletekben a drága alapanyagból készített étolajat és margarint.