Holland vízió: nagyüzemi növénytermesztés minimális vegyszerhasználattal

agrarszektor.hu
A holland kormányzat célul tűzte ki, hogy az agrártermelést minél inkább "leválassza" a növényvédő szerekről, ehhez a fókuszt a természeti erőforrások kíméletesebb és okosabb használatára kell helyezni, amibe a növény génállománya is beleértendő. A cél a káros környezeti hatások minimalizálása a hozamok csökkenése nélkül.

A Növényvédelmi Vízió 2030 névre hallgató holland program két alapelvre épül: innovatív nemesítési eljárásokra és a precíz/okos termesztéstechnológiára. Mindkettő az új költségvetési ciklus "forró pontja" az uniós agrárpolitikában, vagyis pénz is bőven jutna rá. "A peszticidekre szükség van a jó minőségű termékelőállításhoz, de a növényvédő szerektől való jelenlegi függésünk túlzás, ahogy a környezetre gyakorolt hatásuk is indokolatlanul nagy" - mondta a múlt héten Carola Schouten mezőgazdasági miniszter az euractiv.com információi szerint.

A növényvédelmi vízió  paradigmaváltást hoz a holland termelésben: mostantól jobban támaszkodnának a növények genetikai képességeire és a helyes termesztéstechnológia növénykondícionáló hatására. Ezek eredményeként csökkenni tud a kémiai anyagok felhasználása a növényvédelemben - magyarázta a miniszter.  “Ahol mégis szükséges bevetni egy peszticidet, ott a lehető legokosabb felhasználásra kell törekedni, hogy csökkenjen a környezeti kár és a szermaradék mennyisége a termékekben" - tette hozzá.

A növény genetikai háttere és a termelési körülmények együttesen jelentősen mérsékelhetik a peszticidfelhasználást.

A jó szerkezetű és pH-jú, lebontószervezetekben bővelkedő, tápanyaggal jól feltöltött talaj eleve jobb ellenálló képességet kölcsönöz a növénynek. Ezen felül a gazdáknak törekedniük kell rá, hogy segítsék a károkozók természetes ellenségeinek felszaporodását a biodiverzitás növelésével, illetve fokozzák ezek bevetését a növényházakban" - folytatta a miniszter a program ismertetésekor.

A hollandok pártolják az új növénynemesítési technikák (NPBT) terjedését is, mint amilyen a precíziós nemesítésként is ismertté vált génszerkesztési eljárás. A technika sokat segíthet a növények aszálytűrésének vagy a kártevőkkel szembeni rezisztenciájuk javításában.

A mutagenizissel "gyorsított evolúció" tavaly július óta tiltott génmódosítási eljárásnak számít Európában, de a génszerkesztés ügye körül még mindig lángol a vita.

Azok, akik ellenzik, leginkább attól tartanak, hogy a génszerkesztéssel a nagy nemesítőházak újabb lépést tennének a szabadalmaztatott, nagyon drágán hozzáférhető és a gazdák által nem szaporítható tenyészanyagok forgalmazása felé. Európa egészségügyi biztosa, Vytenis Andriukaitis ugyanakkor úgy véli, a génszerkesztés révén nem GMO jön létre, mivel a módosítot élőlény nem tartalmazza idegen faj DNS-ét, ezért inkább egy új szabályozásra lenne szükség ezen a technológiai területen.

Az okosabb termeléshez az inputanyagok minimalizálása is hozzátartozik, amit csak a precíziós technikák biztosítanak. A digitális eszközök segítségével jobban monitorozható az állomány és a talaj állapota, gyorsabban és pontosabban be lehet avatkozni vészhelyzetben. A peszticideket célzottan, kis mennyiségben lehet célba juttatni, ennek gépi-technikai hátterét is fejleszteni kell. A holland miniszter utalt rá, hogy az új Közös Agrárpolitika nagy rugalmasságot biztosít a tagállamoknak a támogatási célok meghatározásában. Ahogy Phil Hogan mezőgazdasági biztos korábban már utalt rá: a precíziós gazdálkodásra fordítható pénzügyi keret nagysága alapvetően a tagállam döntésétől függ a következő költségvetési ciklusban.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?