A Treehugger korábbi cikkében olvashattunk arról, hogy az Egyesült Államokban értékesített nem bio gyümölcsök és zöldségek 75%-a jelentős nyomokban potenciálisan mérgező mezőgazdasági vegyszereket tartalmaz. Mint írják, így tehát a fogyasztókra hárul az a feladat, hogy kiszűrjék a szennyezettnek ítélt terményeket. A lap kitért arra is, hogy rendelkezésre áll a Környezetvédelmi Munkacsoport (EWG) éves kiadványa, amely segít eligazodni ebben - írja a HelloVidék.
Ez a "Shopper's Guide" névre hallgató kiadvány összefoglalja a Mezőgazdasági Minisztérium (USDA) és az Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) legfrissebb gyümölcs- és zöldségvizsgálati adatait. A 2023-as kiadás 46 gyümölcs és zöldség 46 569 mintájából származó adatokat tartalmaz, amelyek 251 különböző növényvédő szerre vonatkoznak. Az elemzési eredményeket a nem bio (hagyományosan termesztett) termékek két listájává alakítják: a "Dirty Dozen", amely kiemeli a legmagasabb növényvédőszer-terhelésű termékeket, és a "Clean Fifteen", amely a legalacsonyabb növényvédőszer-maradványokkal rendelkező gyümölcsöket és zöldségeket sorolja fel.
Annak ellenére, hogy rengeteg tudomány köti össze a peszticideknek való kitettséget a súlyos egészségügyi problémákkal, a potenciálisan mérgező vegyi anyagok koktélja továbbra is beszennyezi a fogyasztók által elfogyasztott nem bio gyümölcsöket és zöldségeket
- mondta Alexis Temkin , Ph.D., az EWG toxikológusa a vizsgálati eredmények kapcsán. Majd hozzáteszi:
Az eredmények alátámasztják, hogy szigorúbb szabályozásra és felügyeletre van szükség a növényvédő szerek élelmiszernövényeken való felhasználására vonatkozóan.
Mi található az említett listán?
Mely az a 12 termény, amely a legtöbb növényvédőszer-maradványt tartalmazta? Az EWG azt javasolja, hogy lehetőség szerint vásároljuk meg ezeknek a termékeknek az organikus, bio változatát. Tavaly két újabb termény is felkerült az említett listára: az áfonya és a zöldbab, a 11. és a 12. helyen. Mindkét termény mintájának a 90 százaléka tartalmazott növényvédőszer-maradványokat; egyes minták akár 17 különböző növényvédőszer nyomait is feltárták.
- Eper
- Spenót
- Kelkáposzta
- Őszibarack
- Körte
- Nektarin
- Almák
- Szőlő
- Kaliforniai paprika és csípőspaprikák
- Cseresznye
- Áfonya
- Zöldbab
Mi került fel pozitív listára?
Bár jó tudni, hogy mely termékek tartalmazzák a legnagyobb növényvédőszer-terhelést, a "Clean Fifteen" lista még több ember számára lehet hasznos. Nem mindenkinek van hozzáférése vagy forrása arra, hogy bioélelmiszert vásároljon - tehát ha tudjuk, hogy mely termékeket érdemes hagyományos formában megvásárolni, az nagyban csökkentheti a peszticid-expozíciót anélkül, hogy biotermékekre kellene hagyatkoznunk. A következő gyümölcsökben és zöldségekben nagyon kevés vagy egyáltalán nem volt peszticid a tesztek szerint:
- Avokádó
- Csemegekukorica
- Ananász
- Hagyma
- Papaya
- Édes borsó (fagyasztott)
- Spárga
- Sárgadinnye
- Kiwi
- Fejes káposzta
- Gomba
- Mangó
- Édesburgonya
- Görögdinnye
- Sárgarépa
Mi a helyzet Magyarországon?
Hogy miért vásároljunk inkább bioélelmiszereket, annak számos oka van: minél kevesebb növényvédő szert használnak, annál jobb a mezőgazdasági dolgozóknak, a beporzóknak, a talajnak és még sok másnak. Gondoljunk csak az elmúlt évtized csökkenő mézelő méhekkel kapcsolatos problémáira, ezek nagy része a peszticidhasználatra vezethető vissza.
Most lehull a lepel: brutális, mennyi műtrágyát vettek idén a magyar gazdák
A fent említett hasonló jelentések és listák meglehetősen nyugtalanítóak lehetnek, félni viszont nem kell! Az egészséges életmód a rengeteg gyümölcs és zöldség fogyasztásán múlik, az ezekben gazdag étrend számos egészségügyi előnnyel jár. Továbbá fontos, hogy ne kerüljük el ezek fogyasztását. Hogy miért? A téma körbejárásához a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal segítségét kérte a HelloVidék.
Milyen szabályok vonatkoznak itthon a növényvédő szerek használatára?
Magyarországon csak olyan növényvédő szert használhatnak fel, amely rendelkezik a Nébih, valamint hivatalunk jogelődje által kiadott növényvédő szer forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel (engedélyokirat). A növényvédő szereket a forgalmazás és a felhasználás szempontjából a Nébih I., II. és III. forgalmi kategóriába sorolja. A III. kategóriába kerülnek azok a kevésbé veszélyes készítmények, amelyeket bárki szabadon megvásárolhat és felhasználhat. Az I-es és II-es kategóriába sorolt készítmények felhasználásához azonban I-es vagy II-es forgalmazási-, vásárlási és felhasználási engedély (fehér könyv/zöld könyv) szükséges. Fehér vagy zöld könyvet kizárólag az kaphat, aki megfelelő növényvédelmi képesítéssel rendelkezik.
Fontos kiemelni, hogy a növényvédő szert annak engedélyokiratában és a címkéjén található előírások - pl.: az ember és környezet veszélyeztetését megelőző szabályok, a felhasználásra és a növényvédelmi technológiára vonatkozó utasítások - maradéktalan betartásával alkalmazhatják, és ez természetesen a szabad forgalmú készítményekere is igaz.
A növényvédő szerek forgalmazásával, szállításával, tárolásával és felhasználásával kapcsolatos követelményeket a növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet tartalmazza. A vonatkozó szigorú jogszabályok, a növényvédő szerek engedélyezésének menete, a részletes felhasználási utasítások és a képesítési követelmények mind-mind hozzájárulnak a jogszerű, biztonságos növényvédelemhez. Ha a növényvédő szerek kijuttatása a megfelelő időben és megfelelő módon, az engedélyokiratok, valamint a vonatkozó jogszabályok pontos betartása mellett történik, abban az esetben nem fordulhat elő, hogy a megengedett határérték felett növényvédő szer marad a fogyasztásra kész növényekben.
Milyen módszerek vannak arra, hogy ne kerüljenek növényvédő szerrel vagy más anyagokkal szennyezett zöldségek, gyümölcsök a boltokba?
A hatóság rendszeresen végez növényvédelmi technológiai ellenőrzéseket a termelőknél, annak érdekében, hogy a termelés során ne fordulhassanak elő visszaélések és szabálytalanságok. A növényvédő szerek felhasználásának ellenőrzését minden évben, a Nébih által kiadott ellenőrzési terv szerint végzi valamennyi vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-felügyeleti szerve. Továbbá kiemelt ügyekben a Nébih is bekapcsolódik. A termelés helyszínén lefolytatott ellenőrzéseken a felügyelők vizsgálják a kijuttatást végző személyek engedélyét, a növényvédelmi gépek rendszeres műszaki felülvizsgálatát igazoló dokumentumokat és a növényvédő szerek engedélyokiratnak megfelelő felhasználását.
Átalakulhat a növénytermesztés az EU-ban: ezek a legfontosabb tudnivalók
Milyen szennyezések fordulnak elő legtöbbször és milyen termékekben?
A Nébih laboratóriumi vizsgálatai alapján elmondható, hogy a vizsgált hatósági minták 45-50%-a nem tartalmaz szermaradékot kimutatható mennyiségben. Határérték feletti mennyiségben mért szermaradék tartalom miatt csak a minták 0,1-0,2%-a minősül kifogásoltnak. A nagyobb esetszámban határérték feletti, valamint kimutatható, de nem kifogásolható mennyiségben szermaradékot tartalmazó termények között említhetjük az alma, a csemegeszőlő, a körte, a szamóca gyümölcs- és fejes saláta, a paradicsom, a paprika, valamint az uborka kultúrákat.
Mi az, amit minden vásárlónak ellenőrizni kell, ha friss terményt vásárol? Milyen jelek mutatnak arra, hogy szennyezett terménnyel van dolgunk?
Alapszabály, hogy a gyümölcsöt fogyasztás előtt meg kell mosni, amivel nem csak a természetes szennyeződéseket és a szállítás során rákerült mikroorganizmusokat, de a permetezőszer egy részét is eltávolítjuk. Az alaposan megmosott gyümölcsben még héjastól sem maradhat egészségre ártalmas mennyiségű vegyszer. Tudomásunk szerint az elmúlt évtizedekben Magyarországon nem történt olyan eset, hogy a fogyasztó zöldségben vagy gyümölcsben lévő szermaradéktól súlyos egészségkárosodást szenvedett volna.
Az EU-s határértékeket is úgy állapította meg a jogalkotó, hogy a káros hatás bekövetkezéséhez még a határérték túllépése esetén is irreálisan nagy mennyiségű gyümölcsöt kellene elfogyasztania egy embernek, egy nap alatt. A határértékeket úgy határozzák meg, hogy a jó mezőgazdasági gyakorlat betartása mellett a növényvédelemi technológiából adódó szermaradék-szint ezt az értéket ne lépje túl, viszont elég alacsony legyen ahhoz, hogy ne okozzon egészségkárosodást sem hosszú- (élethossz alatti), sem rövidtávon.
