Habár eddig sikerült megakadályozni Magyarországon az afrikai sertéspestis átterjedését a házisertésekre, a betegség elleni védekezés nagyon költséges, az állattartóknak ugyanis szigorú előírásokat kell betartaniuk - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Kiss György, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének társelnöke, a Magyar Fajtiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke. Világszerte eddig több száz millió sertést kellett levágni az ASP miatt, túlnyomó többségük pedig nem is volt fertőzött a vírussal, de a megelőzés miatt elkerülhetetlen volt a lépés. Ezek a folyamatok a magyar fogyasztói árakat is komolyan befolyásolhatják, és Kiss György szerint a következő időszakban enyhe, majd a későbbiekben akár robbanásszerű áremelkedés is végbemehet. 

Jelenleg még kitartanak a húsvéti raktárkészletek, a szereplők próbálják tartani a jelenlegi árakat, ugyanakkor a járvány okozta piaci folyamatok jelentősen megemelhetik az árakat - mondta Kiss György. A társelnök a piacra ható tényezők között említette még az anyakocák nagy számát is, ami miatt felesleg alakult ki a piacon, így az átvételi ár most kedvezőtlen. Ha ez a jövőben is így marad, akkor a sertésállomány stagnálását, később pedig akár a csökkenését is eredményezheti. A magyar állattartók ezekből a folyamatokból akkor profitálhatnak, ha bővülnek az exportpiacok, és ha továbbra is sikerül féken tartani a járványt - tette hozzá. 

Forrás: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A világpiac legnagyobb szereplője Kína, ahol a becslések szerint a teljes sertésállomány akár 15-20 százalékkal is csökkenhet. Ez Magyarországra nézve azt eredményezi, hogy a dán, a német, és a spanyol termékek behozatala csökken, mivel ezekből az országokból nőhet az export a kínai piacra. A szakember szerint a hazai sertéstartóknak kedvező lehet, ha megnyílnak a kivitel előtt a távol-keleti, a kínai, a japán és a dél-koreai piacok.

A betegség nem csak természetes úton, hanem illegális sertésszállítással, ragályfogó tárgyakkal és fertőzött húst tartalmazó élelmiszerekkel is gyorsan tovább terjedhet. Magyarországon a legnagyobb veszélyt és fertőzésforrást a turistaforgalom, és az eldobált élelmiszerek jelentik. Az afrikai sertéspestis az emberre nem veszélyes. A jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt a kereskedelmi korlátozásokból adódik.