Magyarországon inkább a szárazság, majd a hideg okozott idén gondot, a vetés késlekedése nem volt jellemző. Ez azonban a ritkább eset. Áprilisban sokszor a felázott, esetleg belvizes talajok - ne adj' isten hó - tud jelentős csúszást okozni a tervezett munkákban. A május azonban még nálunk is a kukorica vetési ideje - noha igyekszünk ezt egyre előrébb hozni -, így idén sokan belefuthattak a kiadós esőkbe. Az, hogy két héten át csak egy-egy napos megszakítással essen, ritkaság számba megy nálunk. Aki május 20-ig nem vetette el a tengerit, az most bizonyára aggódik a végeredményt illetően.

Az esetek döntő többségében nem szerencsés, ha kicsúszunk az ideális időpontból, mivel akkor a virágzás az aszályos időszakra eshet, valamint a nedves őszbe tolódhat ki a tenyészidőszak, illetve a stresszelt állományt nagyobb eséllyel bántják a kórokozók, kártevők is. A Nielsen 2019-ben végzett kutatásai alapján az, aki csak május 10. után tudja elvetni a tengerit, az a május végéig megvalósult vetéssel napi szinten 0,3-1 százalékos termésveszteséggel számolhat.

De valóban ennyire törvényszerű a hozamkiesés? A farms.com munkatársai a potenciális termésveszteség mértékét az amerikai kukoricaövi termésátlagok alapján próbálták felbecsülni. Az adatgyűjtés során megkésett vetésidőnek az számított, amikor május 20-ra a tevezett állományok legalább 40%-a nem került a földbe. Csak 1980 óta 11 ilyen évjáratot találtak, azaz minden harmadik évben meghiúsult az ideális időpont tartása. Nem is annyira rendkívüli esemény a csúszás, igaz?

A betakarított termést az előző 5 év átlagához mérték, eszerint a legnagyobb veszteség 2002-ben következett be, amikor a szokásos mennyiséghez képest  48 százalékkal kevesebbet arathattak a gazdák. Ez az időpont azonban nem esett egybe a legnagyobb időbeli csúszást hozó évvel. Azt ugyanis 2011-ben jegyezték fel, és érdekes módon 2 százalékos terméstöbbletet hozott. Még meglepőbb a 2009-es év, amikor a megkésett vetésekkel is 24 százalékos többletet realizáltak a farmerek. Mindez a szezon többi részére jellemző időjárás miatt alakulhatott így.

Az alábbi ábra alapján van valami kis kapcsolat a vetésidő és a hozam között, de ez nagyon gyenge. A szezon többi részének, elsősorban a júliusi időjárásnak, nagyobb hatása van a végeredményre, mint annak, hogy befejeztük-e időben a vetést. Egyszóval fel a fejjel: a május végi vetési időponton nem múlik semmi.