2013-ban Magyarország elfogadott egy szabályozást, amely szerint haszonélvezeti jogot csak közeli hozzátartozók között, szerződéssel és kizárólag határozott időre lehet alapítani. A szabályozás oka volt, hogy a földpiac uniós nyitásakor, 2014-ben megakadályozzuk azt, hogy az addig "birtokon belülre" került külföldi szeméyek a haszonélvezeti jog révén földtulajdonossá válhassanak (zsebszerződések). A szabályozás tehát elsősorban a más tagállambeli állampolgárokat érintette, hiszen ezek nem álltak rokoni kapcsolatban a velük szerződött földtulajdonosokkal, akik Magyarországon csakis természetes személyek lehetnek.
A mai napon hozott ítéletében a Bíróság megállapítja, hogy a fennálló haszonélvezeti jogok törlése ellentétes a tőke szabad mozgásának elvével.
A Bíróság hangsúlyozza azt is, hogy a tagállamok bizonyos kivételekkel korlátozhatnak egyes alapszabadságjogokat. Például a Charta lehetővé teszi a közérdeken alapuló jogfosztást a törvényben meghatározott feltételekkel, valamint méltányos kártalanítás mellett, ám a haszonélvezeti jogok megszüntetésének módja nem felelt meg ezeknek a feltételeknek. Hiába hivatkoztunk tehát közérdekre, a jogfosztás méltánytalan, aránytalan és kártérítés nélküli volt.
