A Földön előállított élelmiszereink 95 százalékának a talaj az alapja - közölte előadásában Fekete György. Hozzátette, jelenleg a termőföldek körülbelül 1600 millió hektárt fednek le, ami az összes jégmentes talaj körülbelül 12 százaléka. Az elsődleges kultúrnövények globális termelése 2021-ben elérte a 9,5 milliárd tonnát, ami 2000-hez képest 54 százalékos, 2020-hez képest pedig 2 százalékos emelkedést jelent. Ezt a növekedést a továbbiakban is prognosztizálják a kutatások, de ezt már nem lehet újabb és újabb területek termelésbe vonásával elérnünk, mindenképpen a termésátlagokat kell növelnünk - emelte ki. Beszélt többek között arról is, hogy a talajban tárolt víz a globális édesvíz készlet 65 százalékát adja, ez felelős a világ mezőgazdasági termelésének 90 százalékáért. Jó tudni, hogy a mezőgazdasági területeink 80 százalékát az eső látja el vízzel.
Kihívások: CO2 kibocsátás
A globális klímaváltozás az elmúlt pár évtizedben megnövekedett CO2 koncentriációnak köszönhető a légkörben, a kutatók pedig teljesen egyet értenek abban, hogy ez az emberi tevékenység miatt van, és első sorban fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből fakad. Fekete György felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell készülni az extrém jelenségek gyakoriságának és szélsőségességének megnövekedésére, például elképzelhető, hogy Magyarországon a csapadék éves átlagos mennyisége nem változik egyáltalán, de az eloszlása nagyon kedvezőtlen lesz. Arra is lehet számítani, hogy pár nap alatt kezelhetetlen mennyiségű csapadék hullik a földekre, ezt pedig egy hosszú hetekig tartó, súlyos aszályos időszak követ majd.
A mezőgazdasági CO2 kibocsátás 40 százaléka a helytelen agrotechnikai gyakorlatnak köszönhető, de a meszezés, valamint a műtrágyázás is "rájátszik" erre. A globális CO2 emisszió 24 százalék egyébként a mezőgazdaságból, földhasználatból, valamint erdőgazdálkodásból származik.
Szervesanyag-hiány
A szakember kiemelte, egy másik problémával is számolni kell, ez pedig a talajaink szerves anyagban, valamint szénban való elszegényedése. 1850 óta 66 milliárd tonna szenet vesztettek a talajaink globálisan. Ennek több oka is van, egyik az, hogy megnövekedett a mikrobiális aktivitás a magasabb
talajhőmérséklet miatt, de a talajprofil eloxidálódása, illetve a szerves anyagok betakarítással történő eltávolítása is közrejátszanak benne.
Lehetőség a kiútra
Fekete György szerint több megoldás, opció is létezik a kiútra, az egyik ilyen a kímélő művelési módok (no-till, ridge-till, strip-till, mulch-till, min-till) elterjedése, alkalmazása. Kiemelte, ha nem áll a gazda módjában ekét cserélni, akkor be kell tartania a szántás alapvető szabályait, illetve oda kell figyelnie a talaj nedvességtartalmára. Szárazon nem szabad szántani, mert kiporzik a talaj. Akinek van rá módja, érdemes új eszközöket beszereznie, de megoldást jelenthet a precíziós mezőgazdaság terjedése, térnyerése is.
Fontos, hogy átvegyük a körforgásos gazdálkodás szemléletmódját, ami a mezőgazdaságban annyit jelent, hogy legalább a melléktermékek egy részét visszapótoljuk a talajainkra, és ezzel szenet, valamint tápelemeket szolgáltatunk vissza. A körforgásos gazdaság és a hatékony, jól szervezett agrárium kéz a kézben járnak és nem is lehet egyikről a másik nélkül beszélni.
