Néhány éve az olyan hatalmas löszszakadékok, mint a somogybabodi vagy a pamuki ráirányították a figyelmet a somogyi talajerózióra. Azóta kevesebbet hallani róla, bár a kevésbé látványos esetek mindennaposak. Legutóbb arra panaszkodott egy gazda, hogy az értékes mezőgazdasági gépével majdnem belehajtott egy hirtelen előbukkanó árokba a földjén. Az ilyesmi tavasz végén gyakori, mert a kora tavasszal keletkezett árkokat ilyenkor már elfedi a növényzet - írja a sonline.hu.
"A rövid időn belül lezúduló nagy csapadék okoz gondot" mondta a lapnak Andrasovits Attila, somogytúri gazdálkodó. "Ha a víz a felszín alatt fut, és csak egy hajszálnyi repedés van a talajon, az könnyen beszakadhat." Tóth István növényvédelmi szakmérnök a megyét járva számon tartja a termőföld tájsebeit, vagyis az erózió legfrissebb megjelenését. Ő mondta el, hogy Pusztaszemes és Kapoly határában az árkos erózió 50 hektárt érint. Ilyenkor elég, hogy egy arra járó traktor csapásán kialakuljon az egyre mélyülő árok.
Somogydöröcske és Somogyacsa határában látott fehér foltok a leples eróziót jelzik. Ez akkor jön létre, ha tavasszal a vetés előtti talajelőkészítő munkákkal porosítják a talajt. Ezt a hamuszerű porréteget a hirtelen nagy esők "beiszapolják" a földbe. A lejtőn egyre gyorsuló esővíz magával sodorja talaj legfelső termékeny, tápláló, humuszos rétegét. Emiatt annak termékenysége és tápanyag-szolgáltató képessége drasztikusan lecsökken.
"A táblákon megjelenő lepelszerű eróziós jelenség kora tavasszal a kívülállók számára is könnyen felismerhető, mert messziről látható, szabálytalan alakú, világos és sötétbarna foltok váltják egymást" - mondta Tóth István. "A sötétebbek még rendelkeznek humuszos réteggel, tehát még tartják a nedvességet. A világos, fehéres foltok azonban már erodáltak, kevés a vízmegkötő képességük, gyorsan kiszáradnak. A világos erodált talajfoltok már nem tűnnek el, hanem évről évre nő a kiterjedésük."
A leginkább érintett a külső-somogyi dombvidék, de már a Marcali-hátság és a Kapos völgye enyhén lankás területein is megjelent a talajerózió. Bár ez lassú folyamat, de évről évre halad előre. A gazdák azonban tudnak védekezni. A lejtővel párhuzamosan nem szabad szántani, és jobb, ha sűrű térállású növényeket vetnek, mint a kalászosok és a repce, szemben a ritka térállásúakkal, mint a napraforgó vagy a kukorica. A füvesített sávok csökkentik a lejtőn lefolyó víz sebességét.
A humuszos talajréteg vékonyodása következtében a csökken a szervesanyag-készlet a termőföldben, emiatt a termesztett növények hozama stagnál vagy visszaesik. A legfontosabb, hogy a talaj szerves anyagának pótlását fokozni kell. Tóth István ezért helyteleníti, ha a földekről nagy tömegben viszik el a szalmabálákat, mert hőerőműveknek adják el a gazdák.Viszont örvendetes, hogy mind több gazdálkodó ismeri fel a másodvetésű zöldtrágyázás jelentőségét. (E felismerésben vastagon szerepet játszik a földalapú támogatás 30 százalékénak ilyen zöldítő tevékenységhez való kötése - agrárszektor.hu.)
A cikkhez az infostart.hu mellékelt képeket, hozzáfűzve, hogy 2010-es júniusi rendkívüli esőzések miatt több helyen keletkezett mély árok Somogyban, például Törökkoppány, Karád, Pusztaszemes és Ecseny térségében. Somogybabodon egy több száz méter hosszúságú szakadék keletkezett, amelynek mélysége eléri a 10 métert, a szélessége is csaknem ugyanennyi. Ezek az árkok és mélyedések azóta csak tovább nőttek a térségben.
