Az elmúlt másfél hónapban 26 napon kapcsolták be a generátorokat: áprilisban 4, májusban 22 napon. Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt szükség a legintenzívebb védekezésre, míg Győr-Moson-Sopron megyében csak néhány napon kellett elindítani. A NAK kiemelte, hogy jelentős károktól óvja meg a gazdákat és a lakosságot - az Európában egyedülállóan - a teljes országot védő jégkármérséklő rendszer. Közölték, hogy az elmúlt évek adatai alapján idén a NAK a védekezési szezon kezdetét május 1-jéről április 15-re előrehozta, ugyanis mostanában már április második felében is számítani lehet heves, akár jégesővel kísért zivatarok kialakulására.

Tavaly annak ellenére, hogy az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasza, nyara volt - a bejelentett viharkárok éves szinten 6-szorosára, a felhőszakadáskárok 2-szeresére növekedtek -, a jégkárok 70 százalékkal, a jégkár aránya pedig az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül a harmadára esett vissza. A NAK által kiépített és működtetett, az Agrárminisztérium finanszírozásával üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszerrel évente több tízmilliárd forintos nagyságrendű kárt előznek meg a mezőgazdaságban, a polgári, ipari és állami létesítményekben, ingatlanokban és ingóságokban. A rendszer lényege, hogy az előrejelzett jégesők közeledtekor acetonos ezüstjodidot párologtatnak a levegőbe, ami bekerül a felhőkbe, és megakadályozza, hogy nagyobb méretű jégkristályok alakuljanak ki.