A GMO lesz a jövő agrártechnológiája vagy a mentességben rejlik nagyobb üzleti potenciál? - tette fel a kérdést a Szent István Egyetem berkeiben működő Deák Tibor Szakkollégium. Maga Európa is bizonytalan a kérdés megítélésében. A legújabb génszerkesztési eljárások ugyanis már kizárják a fajidegen gének alkalmazását, és mutagenezisre sem "kényszerítik" az adott DNS-t. A kívánt szakaszok elcsendesítésével, aktiválásával vagy fajon belüli cseréjével érik el a megfelelő fehérjék, enzimek működésbe lépését, és ezzel az óhajtott tulajdonság megjelenését.
Bár tavaly az Európai Unió Legfelsőbb Bírósága a GMO-k közé sorolta az új genomszerkesztési eljárások termékeit, a döntés helyességét azóta olyan fontos személyek is kétségbe vonták, mint Phil Hogan európai agrárbiztos.
A szakkollégium vendége volt Dr. Mézes Miklós, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának Takarmányozástani Tanszékének vezetője, aki rámutatott, egyes élelmiszer- és takarmánynövények genetikai tulajdonságait ily módon már számos esetben módosították sikeresen. A szója olajtartalmának zsírsavösszetétele például úgy változtatható meg, hogy abban egyrészt megemelkedjen az olaj oxidatív stabilitását növelő olajsav-tartalom, másrészt megjelenjen benne az ún. sztearidonsav, amelynek fontos humánegészség-védelmi szerepe lehet. Ezek a növények és a belőlük készített termékek már jelen vannak a mindennapi kereskedelmi forgalomban, forgalmazásuk a világ számos országában engedélyezett.
Az élelmiszer- és takarmánynövények genetikai módosításának számos célja lehet. Ezek közül kiemelten fontos a rovarkártevőkkel és penészgomba-fertőzésekkel szembeni ellenállás kialakítása, melyek esetében közvetett pozitív hatásként a mikotoxin-szennyezettség csökkenése is kimutatható. Emellett a növényeken olyan célzott genetikai módosításokat is lehet végezni, melyekkel növelhető az élettani szempontból fontos táplálóanyagok mennyisége, ezáltal javítható az élelmiszerek minősége is.
Ám az európai fogyasztók hozzáállása meglehetősen elutasító a génmódosított szervezetekkel szemben. Ezt bizonyítja többek között az a 2010-ben megjelent Eurobarometer-jelentés is, mely szerint
Hazánk stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását, és a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, aminek egyik oka, hogy legfőbb piacunk, Németország is elutasítja a GMO-kat.
Alaptörvényünk ugyan kizárja a génmódosított növények köztermesztésben való alkalmazását, de Éder Tamás, a Bonafarm Csoport PR és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója rámutatott:
többek között azért, hogy tisztázhassuk a legújabb génszerkesztéses megoldások valódi kockázatait. Az új tudományos ismeretek a humánegészség és az állati termékek előállításának gazdaságossága szempontjából is jelentősek lehetnek. A konferencián elhangzottak alapján ugyanakkor vitathatatlan a GMO-mentes termékek iránti piaci kereslet is, így egyelőre nehéz előrejelezni, hogy milyen irányt vesz a jövőben a gazdaság - hangzott el a konferencián. Hozzátesszük: éppen ezért kell minden eshetőségre felkészülni.