Dr. Szimon Ildikó környezetvédelmi szakjogász rendszeresen publikál cikkeket a Greenfo.hu nevű környezetvédemi oldalon, az aktuális cikke arról szól, milyen káros hatásokkal járt, hogy 1994-ben Argentínában engedélyezték a GM- (genetikailag módosított) növények termesztését. A szerző egyenesen összekapcsolja a GMO-termesztést azzal, hogy Córdoba tartomány egyes részei teljesen elnéptelenedtek. Ott ugyanis a térség 16 millió hektáros termőterületéből ma 13 millión GM-kukoricát és -szóját termesztenek novembertől márciusig. Az év többi időszakában a terület puszta sivatag. 

Az argentin helyzet több szempontból különleges: a GM-növények termesztése ugyanis nagy állami bevételt jelent (a termőföldek 1/3-a állami kézben van), ezek képezik a bioüzemanyagok alapanyagát. A teljes termőterületen évenként 100 millió tonna génmódosított gabona terem, ami megközelítőleg 35 milliárd dollár összbevételt jelent. Az állam és a nagybirtokosok számára így a legköltséghatékonyabb és legegyszerűbb termesztési módszer, ha ezt az eredményt kevés munkaerővel, nagy, egybefüggő területeken, gépesítve, gliofzáttal permetezve és GM-növényekkel érik el. 

A GM-növények ugyanis ellenállnak a totális gyomirtó hatással bíró glifozátnak, így a szer állományban is szabadon kifújható. Néhány éve a WHO az ember számára valószínűleg rákkeltő anyagok osztályába sorolta, de még a híresen szigorú európai uniós környezetvédelmi jogszabályok sem korlátozzák a használatát. A szerző emlékeztet: a glifozát alkalmazása gyomirtó szerként azt eredményezheti, hogy a szermaradványok a levegőbe, ivóvízbe, növények és állatok szöveteibe, és így az emberi szervezetbe is bekerülhetnek.

A cikk ennek a fajta mezőgazdasági szerkezetnek tulajdonítja, hogy a környéken azóta megugrott a rákos megbetegedések száma és az emberek tömegesen vándorolnak el. A szerző szerint nem csak egészségügyi, de társadalmi és ökológiai krízis következett be a tartományban:  

• Az ott élő, marhatenyésztéssel, zöldség- és gyümölcstermesztéssel, vagy méhészkedéssel foglalkozó vidéki emberek a városokba költöztek, óriási szociális problémát előidézve.
• Míg Córdoba városában évente 100 ezer lakos közül 134,8 ember hal meg rákban, addig a tartomány négy keleti megyéjében, amely egybeesik a legintenzívebb mezőgazdasági területtel, az arány jóval magasabb és 100 ezer lakosra 216-229 rák okozta haláleset jut éves szinten. (Ezzel kapcsolatban a BBC is készített egy riportot a helyiekkel, angoul itt olvasható. A megszólaltatott lakosok arról számolnak be, hogy a tömegesen fújt permetezőszert behozza a szél az ablakon, az emberek sorra vesztik el a rokonaikat rákban.)
• Az erdőirtások és a monokultúrák miatt pedig megváltozott a helyi kílma is, a környék időjárása teljesen szélsőségesség vált. Azév 7-8 hónapjában a GM-növények termesztési területe sivár pusztaság, az amúgy is erős napsugárzás visszaverődik a talajról, még forróbbá téve a levegőt. A felhőszakadások településeket mosnak el. Az elmúlt év decemberében több, mint 2 millió hektár föld állt víz alatt. A talaj sótartalma nagy, tápértéke minimális, csökkent a biodiverzitás.
  

A problémákat a helyiek és a gazdasági szereplők is felismerték. A cikk szerzője szerint a patagóniai Chubut tartomány törvényhozása, Argentínában elsőként, május 16-án egyhangú döntéssel tiltotta meg a glifozát gyártását, forgalmazását és használatát a területén.