A fecskék a hosszú távú viselkedésmódjuk miatt sokkal inkább kitettek a környezeti változásnak, Magyarországon azonban a költőhelyek bizotsítása és a rovartáplálék hiánya tovább fokozza az állománycsökkenést - mondta az InfoRádióban Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ügyvezető igazgatója. Ez az oka annak, hogy nem csak Európában, de Magyarországon is drasztikusan csökken a fecskék száma.
Hiába érzékeli azonban úgy az ember, hogy szúnyoginvázió van, és több a rovar, ez csak az esős időnek köszönhető, ilyenkor ugyanis tömegesek jelennek meg a szúnyogok a számukra kedvező helyeken, ez azonban csak egy-egy kiemelkedő időszakot jelent - hangsúlyozta az ügyvezető igazgató. Hozzátette, hogy Nyugat-Európában kimutatták, hogy már a védett területeken is 40-45 százalékkal csökkent a repülő rovarok állománya pár évtized alatt. Mivel az ökoszisztéma egy egyensúlyi rendszer, ha nem szaporodnak a fecskék, az kihat a táplálékuk, a repülő rovarok állományára is, tehát ha nincs elég rovar, kevesebb a fecske is.
A szúnyogirtással kapcsolatoban Halmos Gergő kiemelte, hogy fontos lenne olyan módszereket alkalmazni, amelynek eltérnek a mostani légi irtásban használt "generál módszerektől", a mostani szerek ugyanis nem csak a szúnyogokat, hanem minden repülő rovart kiirtanak. Ennél jobb a célzott biológiai védekezés, Magyarországon is évek óta vannak erre kezdeményezések, ezek azonban "még nem törték át a döntéshozók ingerküszöbét". Az utóbbi két évtizedben több mint 30 százalékkal csökkent azoknak a madaraknak (fecske, mezei pacsirta, tövisszúró gébics) a száma, amelyek nagyon elterjedtnek - közönségesnek - számítottak, és segíthetnének a természetes irtásban. Elsősorban azon madarak állománya csökken - itthon is és Európában is -, amelyek élete a mezőgazdasági jellegű területekhez kötődik.