Az a bizonyos "darálthús", amely leginkább egy rózsaszín műanyagjátékra emlékeztet, szóját, borsót és répát tartalmaz - némi céklával megfejelve, a színe kedvéért valamint azért, hogy húsra hasonlítson. A Guradian beszámolója szerint a Sainsbury szupermarketlánc üzlete úgy néz ki, mint egy igaz hentes: az ablakban vega kolbászok lógnak és gusztusosnak kinéző steak-ek hevernek (igaz, szójából és búza alapú proteinből készültek). A közelmúltban 2000 fő bevonásával felmérést végzett a Sainsbury, és kimutatták, hogy a húsmentes ételek népszerűségének növekedése ellenére a britek fele sosem próbálta a növényi alapú étrendet. Ez adta az ötletet az üzletláncnak, és egy rövid próbaüzem erejéig megnyitották az első húsmentes hentest.

A Sainsburry felmérésével ellentétben, a britek országos kutatása kimutatta, hogy 52 százalékuk folyamatosan csökkenti a húsbevitelt, 4 százalékuk szigorúan vegetáriánus, 25 százalékuk pedig vegán. Az áruházlánc felmérésre szerint 65 százalékkal nőtt a a növényi alapú termékek forgalma 2018-hoz képest. Más élelmiszeripari cégeknél is látszik ugyanakkor a változás: az Unilever létrehozta első húspótlókkal foglalkozó vállalatát, a "Vegetáriánus hentest", és Nagy-Britannia első vegán hotelje is megnyílt a Skóciában. A Tesco - az Egyesült Királyság legnagyobb kereskedelmi lánca - növényi alapú termékskálával jelentkezik, így majdnem 300-féle vegán élelmiszert árul majd.

Miért kellene csökkenteni a húsfogyasztást?

Az Index cikke szerint a jelenlegihez képest 15 százalékkal csökkenne az ökológiai lábnyom az egészséges étrendre való áttérés esetén, a teljesen vegetáriánus étrend pedig 34 százalékos csökkenést eredményezne. Az organikus termékek fogyasztása ugyanakkor nem okozna jelentős csökkenést az ökológiai lábnyomban, mindössze 1 százalékot. Egy hamburger előállítása 200 km autózás üvegházhatású gáz kibocsátásának felel meg. Egy másik elemzés szerint pedig 1 kg sertéshús előállítása 50 km autózás szén-dioxid kibocsátásának felel meg, és 6000 liter víz kell hozzá, míg zöldségeknél ez 4 km és 300 liter víz. Egy négyszemélyes család heti egy sajt- és tejmentes napja olyan, mintha négy hétig nem használnának autót. 

A saját egészségünknek sem ártunk, ha visszafogjuk a húsevést: a magyar átlagfogyasztás (65 kg/év) majdnem a duplája az egészségügyileg ajánlott mennyiségnek, ha napi egy adag hússal számolunk (35 kg/év). A 2014-es Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP2014) megállapította, hogy a magyar felnőtteknek jobban oda kellene figyelni arra, hogy mit visznek be a szervezetükbe, például vissza kellene venni az állati eredetű zsiradékok, a húsok, húskészítmények fogyasztásából. A zsiradékban gazdagabb húsok és húskészítmények, valamint a magas sótartalmú termékek túlzott fogyasztása ugyanis a szív-érrendszeri betegségek kialakulását elősegítő egyik rizikófaktor, a füstölt, zsírdúsabb, illetve feldolgozott vörösárú készítmények nagy mennyiségű fogyasztása pedig egyes daganatos betegségek kialakulását segítheti elő - emlékeztet az Index.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének adatai szerint az éves átlagos húsfogyasztás Magyarországon egyénenként 65 kilogrammra tehető, ez 1961-ben még 78 kg volt. A KSH statisztikája szerint azonban nem csökkenő, hanem növekvő tendenciát mutat az ország, szerintük az egy főre jutó húsfogyasztás 2004 és 2016 között 3,5 kilóval nőtt, de tény, hogy ők is kb. 65 kilóra lőtték be az átlagfogyasztást. Fajtára lebontva ez egyébként így néz ki: 

• a sertés 3,4 kilóval nőtt, 
• a marha 0,2 százalékkal csökkent, 
• a juh tartotta magát, 
• a csirkehús fogyasztása pedig 2,3 kilóval nőtt.