Nemrégiben foglalkoztunk azzal, hogy míg a hazai tejárak reagálnak az európai trendekre, addig a vajé nem teszi ezt. Nagyjából egy éve stabilan magas szinten tartja magát. Íme a grafikonok, amelyekre magyarázatot kerestünk.
A NAIK Agrárgazdaági Kutatóintézet elemzője szerint a jelenség egyik legfőbb oka, hogy a németországi vaj ára volatilisabb. Ez az ország ugyanis a világpiacon és az európai unió piacán is jelentős vajexportőrnek és vajtermelőnek számít, így az árai jobban reagálnak a világpiacon megfigyelhető folyamatokra. A másik ok, hogy Németországban a vajfogyasztás többszöröse a hazainak, míg Magyarországon ez - vélhetően a magasabb margarinfogyasztás miatt - jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától. Az alacsonyabb hazai fogyasztás miatt a vaj ára lassabban és kisebb mértékben reagál a világpiaci folyamatokra.
A fentiekhez hozzáteszünk néhány adatot: A hazai tejtermelés az uniós volumen bő egy százalékát teszi ki, vajtermelésünket viszont nagyítóval is alig találjuk a térképen. Az uniós vajfogyasztás kétszámjegyű növekedést mutat, ugyanakkor Magyarország vajfogyasztása stagnál. Tejegyenértékben kifejezve mi fejenként és évente 164 liter tejet igénylünk, a németek viszont 250 litert. A 164 liternyi tejből szűk 53 litert iszunk meg folyadék formájában, a többit tejtermékként fogyasztjuk el. Vajból és vajkrémból mintegy 1,1 kg-ot vásárolunk egy év alatt. Növényi eredetű margarinból ellenben annyit eszünk, mint vajból a németek, 3,7 kg-ot. A franciákról ne is beszéljünk, ők világelsők vajfogyasztásban (7,5 kg/fő/év).
A harmadik, nem elhanyagolható ok - folytatja a NAIK AKI szakértője -, hogy a hazai vajértékesítés legnagyobb részét a 10 dkg-os kiszerelésű vaj adja, mely eltér a többi ország 20-25 dkg-os kiszerelésétől. A kutatóintézet által közölt ábrán a magyar adat az adagolt vajra, míg a többi országé ömlesztett vajra vonatkozik (nálunk nincs is ilyen adat). Ne gondoljuk azonban, hogy az ömlesztett vaj ára másként mozogna, mint az adagolté, sőt árában is csekély a különbség. Németországban a kétféle kiszerelés között csak kismértékű eltérés volt megfigyelhető, az adagolt vaj ára pedig szakaszosan, bizonyos időszakig rögzítve követi az ömlesztett vajét. A NAIK AKI szakértője hozzáteszi negyedik okként, hogy a hazai vajár magasabb szintjéhez a nyerstej alacsonyabb zsírtartalma is hozzájárulhat.
A Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója, Harcz Zoltán megjegyzi: a német árak volatilitását nem érdemes irigyelnünk, az ömlesztett vaj tonnánkénti ára ott az utóbbi 5 évben 3000 és 5270 euró között ugrált. Bár jelenlegi szintje valóban jóval alacsonyabb, mint a magyar vajé, de azért mégiscsak magas. A világpiaci keresletélénkülést jól tükrözi, hogy a 2017 előtti 5 évhez képest most 800-1000 euróval vannak magasabb szinten az ő áraik is. Ezzel szemben a hazai vajár 2017-2018. években nem emelkedett két-háromszorosára, így vissza sem kellett onnan esnie. A Tej Terméktanács a maga részéről örül az árstabilitásnak, hiszen így a tej termékpálya szereplői és a fogyasztók is kiszámíthatóbb piaci környezettel szembesülnek.
Összegezve a fenti grafikonok ártrendjeinek magyarázatát, ez a lényeg :
