2024. november 2. szombat Achilles

Nagy István: a helyi termék a multiknál is marketingértékkel bír

agrarszektor.hu
A hazai termés fedezi a belső piac igényeit, és exportra is bőven jut belőle. Gabonafélét már nemcsak alapanyagként szállítunk ki, hanem nagyobb hozzáadott értéket képviselő formában is, köszönhetően a kukorica és búza feldolgozását lehetővé tévő növekvő gyári kapacitásoknak - mondta el a Világgazdaságnak adott interjúban Nagy István agrárminiszter. Az élelmiszeripar fejlesztése is kiemelt célja a kormányzatnak, amire idén különböző támogatási jogcímeken 300 milliárdot költött.

Nagy trendfordulón vagyunk túl, ugyanis az élelmiszergyártók is rájöttek arra, hogy a hazai alapanyag nagyon fontos számukra - mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Nagy István agrárminiszter, aki az idei betakarítás első számait is ismertette. Eszerint az őszi árpából mintegy 5,36 tonnás átlaghozanmok születtek, de a kombájnok még nem végeztek a teljes vetésterületen. Ez a 2018-as értéket 8,9 százalékkal, az elmúlt öt év átlagát pedig 5,6 százalékkal haladja meg - ismertette a szakminiszter.

A repce betakarítása rosszabbul áll, így itt még nem állnak rendelkezésre megbízható hozamadatok, a búza vágása pedig csak a múlt héten kedődött. Nagy István kiemelte: "nyári kalászos gabonákból és őszi káposztarepcéből az ország belső ellátása a következő évre biztosított, továbbá tetemes exportárualap is képződik. ...

Viszonylag kedvező helyzetben vagyunk, hiszen a világ gabonakészletei csökkentek a 2018-as szezonban, a raktárkapacitásunk is megfelelő, várhatóan nem okoz nagyobb gondot az idén megtermelt gabona értékesítése."

Az elmúlt években látható kedvező tendencia, hogy a gabonák hazai feldolgozása erős ütemben emelkedik. Elsősorban a kukorica ipari feldolgozása bővült több millió tonnás mértékben, az idei évtől kezdve a búza ipari feldolgozása is várhatóan több százezer tonnás mennyiséggel növekedhet a januárban átadott feldolgozókapacitások belépésével. Ez azt jelenti, hogy a feldolgozott termékek aránya tovább fog bővülni az exporton belül - emelte ki Nagy István.

A szakminiszter beszélt arról is, hogy a kormányzat támogatja, hogy ne csak az alapanyag-előállítás, de a feldolgozás is megfelelő fejlesztési forrásokban részesüljön."Kormányzati cél volt, hogy az ágazat 300 milliárd forint támogatáshoz jusson 2020 végéig, ezt a küszöböt már 2018-ban átléptük. ... Fontosnak tartjuk minden vállalati méret támogatását, az előállított termék jellegétől függetlenül. Az a cél, hogy a kapcsolódó forrásokat dedikáltan az élelmiszeriparra írjuk ki."

Nagy István rámutatott, azok a legeredményesebb élelmiszeripari szakágazataink - például a hús-, a tej- és a zöldség-gyümölcs-feldolgozás -, amelyek hazai alapanyagra építenek. "Nagy trendfordulón vagyunk túl, ugyanis az élelmiszergyártók is rájöttek arra, hogy a hazai alapanyag nagyon fontos számukra. A helyi terméknek óriási jelentősége van marketingszempontból is, elég csak megnéznünk, mennyire fontos egy sörgyártónak például, hogy hazai árpából készüljön a söre.

Ha van jó minőségű, megfelelő mennyiségű alapanyag, akkor a vállalatok egyértelműen a hazai beszerzés mellett teszik le a voksukat."

Van olyan multinacionális vállalat, ahol a hazai beszállítók aránya megközelíti a 90 százalékot - említette a miniszter. Hozzátette: a digitalizáció és a robotizáció alkalmazása az élelmiszeriparban is rendkívül fontos. Például azért, mert így gördülékenyebbé és kiszámíthatóbbá tehető az ellátási lánc, vagy előre diagnosztizálhatók a meghibásodások, növelhető az energiahatékonyság, és garantálható az élelmiszer-biztonság. Emellett az iparágat jellemző súlyos munkaerőhiány miatt kialakuló kapacitáskorlátok megoldására is megfelelő választ adhat. Ahol a gépesítettség, az ipari megoldások dominálnak, jóval magasabbak a keresetek és a vállalatok jövedelmezősége.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?