A Syngenta a világ második legnagyobb ágazati szereplője (az első a Yara). 2017 óta a kínai Chemchina kötelékébe tartozik. 2019 első felében 7 százalékos forgalomcsökkenést könyvelhetett el, és ezzel 6,8 milliárd dollárra esett a bevétele. Az adózás előtti eredmény 15 százalékkal 1,5 milliárd dollárra zsugorodott, a nettó nyereséget (898 millió dollár) tekintve pedig bő 30 százalékos a visszaesés - sorolja a handelsblatt.com, majd rátér a minden ágazati szereplőt érintő idei nehézségekre.

Észak-Amerikában egyenesen 14 százalékos a Syngenta forgalomcsökkenése. Ebben benne van az, hogy az USA-ban áprilisig extrém hideg, majd extrém csapadékos időjárás uralkodott nagy áradásokkal, ami negatív történelmi csúcsokat hozott a tavaszi munkákban, így lényegesen kevesebb és kisebb értékű a növényvédelemben részesíthető állomány nagysága. Ez nemcsak a Syngenta eladásait nehezítette meg, hanem az összes többi világcég is megsínylette. A kínaivá vált svájci céget azonban a kereskedelmi feszültségek is sújtják, ami például az amerikai szója iránt csökkentte az ázsai keresletet. A Syngenta becslései szerint az Egyesült Államok növényvédőszer-piaca idén 1 milliárd dollárral zsugorodik.

- vélekedett a cég gazdasági igazgatója, Mark Patrick.

Negatív rekord: 24 éve állt ilyen rosszul a szója- és kukoricavetés

Óriási terméscsökkenés és nagy drágulás várható

Emelkednek a gyártási költségek is - ez természetesen az egész iparágra igaz. Különösen a Kínában előállított molekulák esetében nagy a drágulás, miután az ottani kormányzat elkezdte komolyabban venni a környezetvédelmet. A BASF éppen pár napja csökkentette várható nyereségét, ezt azonban az USA piacára való költséges belépéssel magyarázta. A Bayer féléves eredményeit is izgatottan várja a piac. A vegyipari óriás az USA-ban zajló perek miatt 40 százalékot veszített értékéből, mióta megvásárolta a Monsantót. A legújabb fejlemények szerint azonban a fenyegető kétmilliárd dolláros kártérítési összeg végül maximum 250 millió dollárra mérséklődhet - ez a csütörtöki hír azonnal emelni kezdte a Bayer részvényeinek értékét.

A Bayert is érzékenyen érinti a gyenge észak-amerikai forgalom, ami az agrokemikáliák piacán immár 45 százalékos részsedést tesz ki a cég értékesítéseiből.

A gyenge vásárlóerő az árak kényszerű csökkentését hozza - hiszen az árukészletet a lejárati határidő előtt értékesíteni kell -, így máris érezhető a vetőmagok és vegyszerek árának mérséklődése és ezzel együtt a piaci verseny éleződése az ágazati szereplők között. A Syngenta azzal számol, hogy az alacsony árak egész évben, sőt, jövőre is megmaradnak.

Az időjárás ugyanis globálisan rosszul alakul idén: míg az USA-ban az áradások miatt nem lehetett vetni, addig Ausztráliát és Indonéziát az aszály sújtotta. Csak Latin-Amerikában és Kínában fejlődött az agrokemikáliák piaca. Az ágazat egészét tekintve a stagnálás a jellemző, azaz mintegy 100 millliárd értékben forgalmazhatnak idén agrokemikáliákat a szereplők a globális piacon. Ez mélységesen elkeseríti a legnagyobb vállalatokat, amelyek az utóbbi években óriási pénzeket invesztáltak más cégek és üzletágak felvásárlásába, abban bízva, hogy a piaci helyzet mindig csak jobb lehet.

Amikor az amerikai Dow egyesült a DuPont-nal, a Chemchina megvásárolta a Syngentát, a Bayer a Monsantót, miközben a BASF a Bayer egyes részeit, még éves szinten 3-4 százalékos piacbővülésre volt kilátás. A beruházási kiadások lefaragására nem sok esély mutatkozik a mostani egy helyben toporgás mellett. A Chemchina egyenesen azt pedzegette, már bánja, hogy 40 milliárd dollárt költött a Syngentára, igaz ezt később visszavonta.  A svájci cég megvásárlása már csak azért is észszerű lépés volt, mert Kínában él a világ népességének egyötöde, miközben mezőgazdasági területekből csak 7 százalékban részesedik.