"2011-ben kezdtünk el foglalkozni a smaragdfával itthon, de a témára ráugrottak a szerencselovagok is. A saját hazájában senki nem lehet próféta. Ma már Marokkóban van a legnagyobb piacunk" - kezdi dr. Steier József,a 2010-ben bejegyzett Sunwo Zrt. tulajdonos-vezetője, aki nem mondott le arról az álmáról sem, hogy kizöldíthető a Szahara. A most 65 éves szakember első hazai próbálkozása csalódást hozott. Rá kellett jönnie, hogy sok itt az olyan "ügyes" vállalkozó, aki a császárfát is smaragdfaként adja el - és ezzel rengeteget rontottak a Paulowniák hazai renoméján.

 - mondja nagyberényi ültetvény első referenciafáinak kitermelésekor. A kivágott hatéves fák törzse megdöbbentő: a 40 centimétert is eléri.

Miféle növényről van szó?

"Szélsőségek tűrésére kerestünk növényeket, a Paulowniák pedig ilyenek. A tátikafélék családjába tartozó több mint egy tucatnyi faj kitűnik extrém hatékony fotoszintézisével (C4-es típus) és napi 2-3 centiméteres növekedési ütemével. Találtunk egy kínai és egy amerikai fajt, amiből született egy hibrid egy partner laborban. Ebből egy visszakeresztezéssel készült egy steril triploid, tehát szaporodásra képtelen, nem invazív változat, amelynek a tulajdonságai állandóak. Egy magyar szabadalommal pedig 50 százalékkal csökkentettük a gravitációs vízveszteséget, így megfeleződött az öntözövízigény, ami azért fontos, mert a növényt 2 évig locsolni kell." A cél az volt, hogy egy sokoldalúan hasznosítható, a klíma szempontjából is hatékonyan működő hibridet alkossanak, ami a profitorientált agrárvállalkozók és az agrárerdészet számára is vonzó.

A Nagy Zsolt tulajdonában lévő, egyhektáros nagyberényi ültetvényen három- és hatéves fák láthatók. A hatévesek több mint harmada mostanra elérte a 40 cm-es törzsátmérőt és a 6 méteres rönkmagasságot. Az első két évben még locsolták a csemetéket (napi 5-10 liter/fa), ezzel az egy hektárnyi terület telepítése és fenntartása összesen 3-4 millió forintba került. A gazdálkodó a kitermelés során fánként 60-80 ezer forint bevétellel számol.

- tette hozzá Nagy Zsolt. A fa 8 éves korára gyakorlatilag tarra vágató, és ekkorra kb. 0,6-1 m3 faanyagot ad egy törzs. Anyaga kiváló minőségű, könnyű, csomómentes, világos színű, vízálló, ami ideálissá teszi bútoripari és épületasztalos-ipari felhasználásra, de még az olyan különleges célokra is, mint a hordókészítés vagy a hajóépítés. Fűtőértéke 4500 kcal/kg. A fa hatalmas levelekkel rendelkezik (levéltömeg-indexe 12-es, míg a napraforgóé 8-as), ezek magas proteintartalmuk révén takarmányozásra is jól hasznosíthatók. Közvetlenül etethető juhokkal, kecskékkel és szamarakkal. Itthon sertések etetésében vizsgálták, pozitív tápértékét a Herceghalmi Kutatóállomás igazolta. A leveleket bevizsgáltatták biogázgyártás szempontjából is, és a kukoricaszilázsnál alig gyengébb kihozatalt kaptak a szegedi egyetem vizsgálatai alapján. Ez azért fontos, mert hektáronként akár 30 tonna levéltömeg takarítható be.

A smaragdfa C4-es típusú fotoszintetikus növényként hatékonyan állít elő a szén-dioxidból cellulózt és oxigént. Javítja a levegő minóségét és páratartalmát, erős gyökérzete megakadályozza a talajeróziót. Szinte ipari méretben nyeli a port és a szmogot. Tölcsérszerű, gyönyörű virága pedig kedvelt méhlegelő.

Ez nem császárfa

A hazai kertészetekben sokfelé találkozunk az idegenhonos császárfával, amit szintén dús lombja és virágai miatt árusítanak. "Rendkívül olcsón, magról szaporítható faj, de Magyarországon mínusz 5 fokon eldobja az ágai egy részét. Alapvetően csak dísznek jó, és mivel magról szaporodik, invazívnak tekinthető. Sokat ártott nekünk" - sorolja Steier József, aki ezért 2015 óta inkább Marokkóban dolgozott, miközben itthon szép csendben megnőtt az első smaragdfa-ültetvény.

"Most már számokkal tudom bizonyítani, hogy mire képes ez a fa, és van kidolgozott technológiám is. A közbeszédben is több szó esik a klímavédelemről, amiben szerintem ez a hibrid komoly szerepet játszhat. Most érett meg a helyzet arra, hogy a smaragdfa kilépjen a hazai piacra"- bizakodik. A Sunwo Zrt. partner laborjában mikroszaporítással állítják elő a triploid hibrideket, amelyeket 2-4 hónappal előbb kell megrendelni, és darabonként 3 ezer forintba kerülnek. A telepítés áprilistól július végéig lehetséges: fő, hogy a gyökereknek legyen idejük megerősödni a fagyokig. A gyengébb talajokon is termeszthető, de az első két évben fontos az öntözés. A szervesanyagban gazdagabb, jobb vízgazdálkodású területeken természetesen eredményesebben gazdálkodhatunk vele. A gyökeresedés ösztönzésére a második évben érdemes visszavágni a csemetéket, és a növényt újraindítani.

Az első években (nagyjából a 3 méteres magasság eléréséig) kacsolni is kell a fákat, hiszen nem akarjuk, hogy a hónaljhajtásokból hamar képezzen koronát és alacsony maradjon a törzse. Három-négyéves kortól engedjük neki a koronaképződést, addig a hónaljhajtásokat eltávolítjuk, illetve a magasság 20%-áig a leveleket is betakaríthatjuk, ezek takarmányozásra vagy biogázüzemben hasznosíthatók. A növekedés tempója függ a talajhőmérséklettől, napsugárzástól, páratartalomtól, öntözéstől, de mérsékelt övön 2-3 cm/nap. A szén-dioxiddal "öntözött" ültetvényen pedig napi 4 centis növekedést mértek. Még nincs ismert kórokozója vagy kártevője. Értékes a fája, vágott tönkje pedig még kétszer újrahajt, ezután már kimerül.

Energia- vagy klímaültetvény?

Nehezen indult el Magyarországon az energiaültetvények létesítése is, aminek az volt a legfőbb oka, hogy tulajdonképpen csak egyféle - energetikai  - célra voltak hasznosíthatók. Az itt termelt növények aprítékként a kazánokban, esetleg biogázüzemekben végezték, amihez a felhasználói oldalnak is sokat kellett fejlődnie. Nem mellékesen az energiafűz C3-as fotoszintézist végez, így hiába jelentek meg a gyorsan növő hibridjei, ezek nem tudják azt a tömegű szenet megkötni, mint egy C4-es növény.

"A monokultúrás és egy hasznosítási irányú megoldások nem túl jók. Kizsigerelik a környezetüket és nagy a függés a felhasználói oldaltól. A smaragdfa azonban sokféleképpern hasznostható, így

- érvel Steier József, hozzátéve: Magyarországnak komoly földtartalékai vannak ahhoz, hogy Európa tüdeje legyen. Csak a parlagok hasznosításával hatalmas értéket állíthatnánk elő. Úgy véli, a klímavédelemnek akkor lesz átütő sikere, ha profitot tudunk belőle generálni. Mivel jelenleg csak CO2-kibocsátókat mérik, őket adóztatják, míg az elnyelést nem honorálják, a piac nehezen mozdul, holott a karbonnyelést is lehetne pénzügyileg ösztönözni.