A Science folyóiratban megjelent kutatás arról számol be, hogy a szója egy kis segítséggel a normál gyökérgümőképzés sokszorosára is képes. Jianxin Ma, a Purdue Egyetem Agronómia Tanszékének professzora és munkatársai ugyanis rájöttek, hogyan képes a vele szimbiózisban élő Rhizobium baktérium befolyásolni a gümőképződést, és ezzel lehetővé tenni önmaga számára a működés ideális feltételeit. Mint az ismert, a szimbiózisból mindkét élőlény profitál, a szója "képessé válik" a légköri nitrogén hasznosítására, amivel a gazdálkodók rengeteg műtrágyát takaríthatnak meg.
A kutatás kiderítette, hogy a Rhizobiumok egy rövid RNS-molekula révén mérséklik a szója azon képességét, hogy megakadályozza a gyökérzet "deformálódását". "Génszerkesztéssel mi is segíteni tudjuk ezt a folyamatot, és olyan szójafajtákat hozhatunk létre, amelyek sokkal hatékonyabban hasznosítják a légköri nitrogént" - mondta a professzor. A baktérium trükkje, hogy saját RNS-eivel beavatkozik a szója DNS-ről készült hírvivő RNS munkájába, amelyikről az "utasítás" szerint egy fehérje épülne. Más szóval: a hírvivő futár üzenetét olvashatatlanná teszi. Génszerkesztés révén pedig ez a leleplezett "futár" el sem indul az üzenetével.
- mondta a Jianxin Ma. Megjegyezzük: a kutatás közelebb visz az olyan bonyolult emésztőrendszerű fajok működésének megértéséhez is, mint a szarvasmarha, ahol fenntarthatósági okokból hamarosan áttörésre lesz szükség a takarmány-hasznosításban és az emésztéssel járó gázképzés mérséklésében.
