Gabonaféléket a korábbi években tapasztalt visszaeséssel szemben 2019-ben újra több mint 2,5 millió hektáron - a hasznosított szántóterület több mint 60%-án - termesztenek, azon belül is főként kukoricát (42%) és őszi búzát (39%) - derül ki a KSH legfrissebb jelentéséből. Bár az áprilisi időjárás kedvezett a mezőgazdasági munkák elvégzésének, a tavaszi vetésű gabonák esetében gondot okozott a csapadékhiány, mivel tavaszi árpát 11%-kal (26 113 hektáron), tavaszi búzát pedig 20%-kal (7645 hektáron) kisebb területen vetettek idén, mint 2018-ban. Jelentősen csökkent a durumbúzával hasznosított terület is: a tavaly tapasztalt több mint 11 ezer hektáros növekedést idén közel 6 ezer hektáros visszaesés követte, összesen 38 926 hektáron vetették.
A száraz hüvelyesek jelentősége 2015 óta folyamatosan csökken, 2019-ben az utóbbi tíz év átlagának már csak 79%-át (17,5 ezer hektárt) érte el. Mind a takarmányozási, mind az élelmezési célú szárazborsó visszaszorult, összesen mintegy ezer hektárral. A gyökérnövények közül a burgonya az elmúlt tíz évben átlagosan 19,6 ezer hektárt foglalt el a szántón belül, az utóbbi 5 évben azonban folyamatosan csökkent a területe, 2019-ben már csak 13,4 ezer hektáron vetették. A cukorrépával hasznosított 14,3 ezer hektáros terület ismét közel 2 ezer hektárral kisebb, mint egy évvel korábban, és az utóbbi tíz év átlagának 88%-a.
Az ipari növények vetésterületének ugrásszerű növekedése 2017-ben állt meg, a napraforgó területvesztésének köszönhetően. 2019-ben azonban a szója területe 4,4, a repcéé 11%-kal csökkent a megelőző évhez képest. A repce vetésterülete 2018-ban rekordmagas volt, a megelőző tíz év átlagát 43%-kal haladta meg. Negyedik legfontosabb szántóföldi növényünknek azonban nem kedvezett a száraz ősz, 2019-ben 38 ezer hektárral kisebb területet (304 402 hektárt) foglalt el, mint egy évvel korábban.
A takarmánynövények területe a lucerna elterjedésének ellenére kismértékben, 3,4%-kal csökkent 2018-hoz képest. Míg silókukoricát, csalamádét és vörösherét kevesebbet vetettek, addig az időszaki gyepek területe közel 8,9 ezer hektárral (14%-kal) nőtt.
A zöldségfélék és a szamóca területe az előző évhez képest érdemben nem változott, azonban zöldborsó, csemegekukorica, zöldbab, fokhagyma és paradicsom helyett nagyobb arányban választottak egyéb zöldségféléket a gazdálkodók: vöröshagymát 332, görögdinnyét 310 hektárral, sárgarépát 161 hektárral nagyobb területen vetettek. A zöldségfélék jelentős hányadát (60%-át) továbbra is két növény, a csemegekukorica (34,7 ezer hektár) és a zöldborsó (20,6 ezer hektár) adja. Üvegház és fólia alatt mintegy 2 ezer hektáron folyik növénytermesztés. Főbb növények a zöldpaprika, a paradicsom, az uborka, virágok és dísznövények, valamint a szamóca.
Az ugaroltatott területek kiterjedése 2014 és 2017 között több mint 2,5-szeresére növekedett, az utóbbi két évben azonban csökkent. 2019 júniusára 24,6 ezer hektár pihentetett területet hasznosítottak újra növénytermesztéssel, vagy vonták ki a szántóföldi művelés alól.
