Magyarországon jelenleg mintegy 6551 hektáron folyik üzemi szilvatermesztés, de a szilva kedvelt házikerti gyümölcs is. A legjelentősebb termelőkörzetek Szabolcs-Szatmár-Bereg (1632 hektár), Bács-Kiskun (1452 hektár) és Pest (1056 hektár) megyékben találhatóak meg, de Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben is találhatóak nagyobb termőterületek.
A jó minőségű magyar étkezési szilva keresett exportcikk, a kivitel 8-12 ezer tonna között mozog évente, a Magyarországra importált friss szilva mértéke ehhez képest elhanyagolható, alig 400-600 tonna. A külföldre vitt magyar szilvát főleg a német piac veszi fel, de jelentős mennyiségeket vásárol Csehország és Ausztria is, valamint a skandináv országok. Hasonlóan pozitív a feldolgozott gyümölcs külkereskedelmi egyenlege is, amelyet leginkább cukrozott és cukrozatlan ipari szilvapüré formájában exportálunk.
Megőrülnek ezért a befőttért külföldön: iszonyat mennyiséget adnak el belőle a magyar gazdák
A piaci szereplők szerint a szilva méltatlanul a hazai gyümölcstermelés "mostohagyereke", noha volumenét tekintve az alma és a meggy után a harmadik helyen áll. A hozzáértők azon az állásponton vannak, hogy jóval nagyobb igény lenne a minőségi magyar árura külföldön is, mint amit a jelenlegi termelés képes lenne kielégíteni. A magyarországi szilvaültetvények nagy része ugyanis elöregedett, sok helyütt nincs öntözés, kevés az intenzív művelésű, korszerű állomány és ezek miatt kevesen képesek a piaci követelményeknek megfelelő kiváló minőségű áru előállítására. Az ültetvények korszerűsítését erősen korlátozza a magas beruházási igény és a kevés rendelkezésre álló munkaerő is. Ez azt is megmagyarázza, hogy a termésmennyiség nagyobb része miért kerül ipari feldolgozásra. Az elkövetkezendő évek legfontosabb szilva vonatkozású témái várhatóan az ültetvények korszerűsítése, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a munkaerőt kiváltó gépesítés lehetőségei lesznek.
A Magyarországon termesztett fajták közt hagyományosan a Cacanska lepotica és a Stanley az uralkodó, és emiatt sokszor okoz zavart, amikor az egyszerre megérett gyümölcs hirtelen nagyobb mennyiségben jelenik meg a piacon. Pedig különböző fajták sokasága állna a termelők rendelkezésére, melyekkel elnyújtható a szezon. Valamint létezik számos különleges színű vagy alakú gyümölcsöt nevelő fajta is, ezekkel pedig a piac különleges igényű szegmensei is kiszolgálhatóak lennének. A fejlődéshez elengedhetetlen az ültetvényszerkezet átalakítása, az ipari célú ültetvények esetében is szemléletváltásra, megfelelő öntözésre, tápanyag-utánpótlásra és szakszerű növényvédelemre lesz szükség ahhoz, hogy hosszú távon rentábilisak lehessenek. Azt is tudatosítani kell a termelőkben, hogy az ipari fajta maradjon az ipar számára, a frissnek termelt pedig kerüljön a friss piacra. Mert az árverseny okozta keveredés a minőség és hosszú távon a gazdaság rovására megy.
