Végvári Zsolt, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének igazgatója szerint ugyanaz a folyamat játszódik le hazánkban, ami Nyugat- és Dél-Európában már lezajlott, ahol a gólyák jelentős része már nem indul el a hagyományos vándorútjára. Az ökológus szerint ez azt jelenti, hogy megváltozik a madarak túlélési stratégiája, és ezzel együtt az életmódjuk is: vonuló madárból állandóvá válnak.
A gólyák nemcsak azért próbálnak meg itthon áttelelni, mert az egyre melegedő telek hatására helyben is találhatnak táplálékot maguknak, hanem azért is, mert a klímaváltozás hatásaként a Szahara is egyre terjeszkedik, és a madaraknak egyre nagyobb távolságot kellene táplálék, víz és pihenés nélkül megtenniük. Ez pedig azzal a veszéllyel jár, hogy a fiatalabb egyedeknek nagyobb esélyük van elpusztulni az út során. A gólyáknak épp ezért megérheti helyben maradnia télire, mondta Végvári Zsolt.
Az ökológus arról is beszélt, hogy erre a változásra emberi folyamatok is rásegítenek. Az európai vonuló madarak nagy részének ugyanis azt kell tapasztalnia Afrikába érve, hogy a vizes élőhelyek az emberi beavatkozásnak köszönhetően egyre inkább eltűnnek, ráadásul az emberi jelenlét és tevékenység sok helyen közvetlenül is veszélyt jelenthet a madarakra.
Végvári Zsolt arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben az itthon maradt madarakat az emberek etetik és életben tartják, azzal nem segítenek, sőt, egyenesen bajt okozhatnak, mivel olyan egyedeket juttathatnak előnyhöz a többiekkel szemben, amelyek és az utódaik emberi segítség nélkül el fognak pusztulni egy esetleges következő útjuk alkalmával. A madárkövető oldalak információi szerint a térségből elindult gólyák egy része már elhagyta Törökországot és az elkövetkező hetekben érkeznek meg Afrikába.