A Knorr, az ENSZ Egészségügyi és Mezőgazdasági Világszervezete, a FAO, a World Wildlife Fund, azaz a WWF, elismert tudósok, dietetikusok és mezőgazdasági szakértők közösen összeállítottak egy jelentést, amely "A jövő 50 élelmiszere" nevet viseli. Ez a kiadvány azokat a növényeket vette sorra, amelyek magas tápértékkel, relatíve kicsi környezeti hatással rendelkeznek. A növények némelyike nagyobb terméshozamú lehet, mások ellenállnak a klímaváltozás hatásainak és a szélsőséges időjárási körülményeknek, megint mások gazdagok valamely nélkülözhetetlen tápanyagban.
A kiadvány elkészítőinek célja a biodiverzitás növelésén túl az a céljuk, hogy a világ minden táján ismertté és elérhetővé tegyék ezeket az élelmiszereket, hogy az emberiség minél egészségesebben, változatosabban étkezhessen a jövőben. Az általuk összeállított listán az alábbi tizenegy kategóriába sorolható ötven növény szerepel. A teljes tanulmány itt olvasható angolul.
A jövő ötven élelmiszere:
1. Algák - Ezek a tápanyagban gazdag növények adják a Föld oxigéntermelésének felét, továbbá a tengeri ökoszisztéma létfontosságú elemeit jelentik. Külön előnyük, hogy egész évben termeszthetőek, és nem igényelnek sem műtrágyázást, sem permetezést. A listára felkerült algafélék közé tartozik a laver hínár és a wakame hínár.
2. Babfélék és hüvelyesek - A magas élelmirost-, fehérje- és B-vitamintartalmú babfélék és hüvelyesek komoly hányada rossz minőségű talajban vagy minimális csapadék mellett is képes fejlődni, valamint képesek megkötni a levegőben levő nitrogént, amelyet később felhasználhatnak. A listába beválasztott 50 növény közé tartozik az adzuki bab, a fekete teknős bab, a lóbab (vagy fava bab), a bambara bab, a tehénborsó (más néven tehénbab, homoki bab, csicseribab), a lencse, a mamara bab, a mungóbab és a szójabab.
3. Kaktuszok - A kaktuszok rengeteg vizet tárolnak, így nagyon
száraz időjárási körülmények között is megteremnek. Vitaminokban, rostokban és aminosavakban gazdagok. A jövő 50
élelmiszere közé tartozik a fügekaktusz vagy medvetalp kaktusz (nopal),
mivel a növény gyümölcse, levele, szára és olaja is ehető, Mexikóban pedig már most is a közkeletű élelmiszerek közé tartozik.
4. Gabonafélék - Növényi eredetű táplálékbevitelünk közel 60 százalékát a fehér rizs, a búza és a kukorica teszi ki, pedig néhány kevésbé ismert fajta is tápláló és fenntartható alternatívát kínálna. Ezen kevéssé ismert fajták elterjedése látványosan változatosabbá tenné a táplálkozást, és a termőtalaj minőségét és egészségét is javítaná. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik az amaránt, a hajdina, a köles, a fonio, a kamut (khorasan búza), a quinoa, a tönköly, a teff és a vadrizs.
5. Édes zöldségek - Ezeket a gyümölcsöket gyakran sorolják a zöldségek közé, de azoknál édesebbek, gyakran szénhidrátban és vízben gazdagabbak. A melegebb éghajlatokon teremnek, és általában magas C-vitamin- és rosttartalmúak. A jövő 50 élelmiszere listára a tökvirág, az okra és a narancssárga paradicsom került fel.
6. Leveles zöldségek - A legtáplálóbb és legrugalmasabban felhasználható zöldségfélék közé tartoznak - magas élelmirost- és ásványianyag-tartalmuknak, de alacsony kalóriatartalmuknak köszönhetően rendkívül egészségesek. A jövőben fontossá váló növények közé tartozik a céklazöld, a rapini brokkoli, a fodros kel, a moringa, a töklevél, a pak choi, a vöröskáposzta, a spenót és a vízitorma.
7. Gombafélék - Több mint 2000-féle ehető gomba terem a Földön, ráadásul gyakran olyan területeken is megmaradnak, ahol más élelmiszerek nem. B- és D-vitaminokban, fehérjékben és rostokban gazdagok. A szakemberek szerint a jövő fő élelmiszerei közé fog tartozni a téli fülőke (enoki gomba), a bokrosgomba (maitake) és az ízletes rizike.
8. Diófélék és magok - Nem véletlen, hogy ezeket a fehérjében gazdag magvakat gyakran nevezik szuperélelmiszereknek is. Fehérjékben, E-vitaminban és hasznos növényi zsíradékokban gazdagok, az ízük pedig párját ritkítja. Mégis csak alig néhány fajt fogyasztunk közülük rendszeresen. A jövő 50 élelmiszere között kapott helyet a kendermag, a lenmag, a szezámmag és a dió.
9. Gyökérzöldségek - Ezek roppanós és színes gyökerű, leveles zöldű növények, amely részüket az élelmiszerpazarlás minimalizálása érdekében szintén elfogyaszthatunk. Ezek a fajta zöldségek többféle vitaminban és ásványi anyagban is gazdagok, nem beszélve arról, hogy a betakarításuk után meglehetősen sokáig elállnak. A jövőben fontos élelmiszerek közé tartozik a fekete salátabakszakáll, a petrezselyemgyökér és a jégcsapretek.
10. Csírafélék - A csíráztatással megduplázható, esetenként megháromszorozható a növények tápértéke. A szakértők szerint a jövő egészséges élelmiszerei közé fog tartozni a lucernacsíra, a csíráztatott vesebab és a csíráztatott csicseriborsó. (A magok és babfélék meleg, nedves környezetben csíráztathatók, ami ugyanakkor a baktériumok fejlődésének is ideális, ezért fogyasztás előtt fontos alaposan megmosni a csírákat!)
11. Gumósok - A gumósok a föld alatt nőnek, ahol a hideg vagy száraz hónapok alatt megőrzik a tápanyagokat. Szénhidráttartalmuk magas, ezért értékes energiaforrások. Változatos formákban és elkészítési módokon fogyaszthatóak. A kevéssé megszokott gumósok fogyasztása pedig ellenállóbbá, tápanyagokban gazdagabbá teheti az élelmiszertermelést. A jövő 50 élelmiszere közé tartozik a lótuszgyökér, az ube (lila édesburgonya), a jamgyökér és az indonéz vörös (cilembu) édesburgonya.
