Annak érdekében, hogy a szén-dioxid és a tápanyagok a talajban maradjanak, a kutatók azt javasolják, hogy kevésbé intenzíven műveljük a talajt, összetett vetésforgót és úgynevezett "talajtakaró növényeket" alkalmazzunk, és hagyjuk a lehető legtöbb növényi maradványt a talaj felszínén. Az egészséges talajon hagyott tarlómaradványok nagy mértékben hozzájárulnak a humuszképződés feltételeinek biztosításához. Ebből következik, hogy közvetlen módon javul a termőtalajunk szerkezete, továbbá a talajművelés szempontjából is érezhetően, mérhetően kedvezőbb tulajdonságokkal bír: könnyebb talajszerkezet, jobb vízgazdálkodás, és hatékonyabb tápanyagszolgáltató-képesség figyelhető meg. A szárbontás másodlagos következményeként azonban megnövekszik a talajban élő mikroorganizmusok száma, ezáltal közvetlen módon növeljük a biodiverzitást. Egészségesebb talajban egészségesebb, ellenállóbb kultúrnövényeket lehet termelni, amely a napjaink szélsőséges időjárását tekintve kiemelkedő jelentőséggel bír - írja a NAK.
Lesújtó, ami a magyar földeken zajlik: miért nem törődnek ezzel a gazdák?
A talajokból eltűnő szerves anyag sokszor légkörbe kerül, a mezőgazdasági tevékenységből származó szén-dioxid kibocsátás közel 40%-áért a nem megfelelő agrotechnika lehet felelős.