Nagy István agrárminiszter tavaly decemberben jelentette be, hogy Szárnyaló gazdaság néven elindítja a nemzeti húsgalambprogramot. A cél az, hogy Magyarország ismét elérje a rendszerváltás előtti szintet, amikor világviszonylatban is a piacvezetők között volt a vágógalamb-előállításban. Emellett az évszázados hagyományokkal bíró vágógalamb-tartás újbóli fellendítése és a galambhús-fogyasztással kapcsolatos, az elmúlt évtizedekben kialakult fogyasztói attitűd megváltoztatása is szerepel a program célkitűzései között. Nagy István a program koordinációjával Bárdos Istvánt, a Magyar Postagalamb Szövetség és a Nemzeti Postagalamb Szövetség elnökét bízta meg.
Galambhús kerülhet az asztalunkra?
A programban résztvevők számára az Agrárminisztérium 2019. augusztusában egy megpályázható támogatást is meghirdetett. Mivel a galambtartás nem igényel költséges nagyüzemi felszerelést, a támogatás nem a technikai háttérre, hanem a tenyészállatok beszerzésére fordítható. A támogatási kérelmeket csak a 2019. augusztus 1-je és a 2020. október 15-e között vásárolt tenyészállatokra lehet igénybe venni, a kérelmek benyújtására három körben lesz lehetőség, az első ilyen kérelem benyújtási időszak 2019. október 1-je és 2019. október 15-e között lesz.
Ebbe a bizniszbe most megéri belevágni: ennyit kell tennie hozzá
Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzetnek elmondta, hogy idén 24 millió forint áll rendelkezésre a programban résztvevők számára a támogatási konstrukcióban, amely a számítások szerint négyezer tenyészállat megvásárlására lesz elegendő. Ezek beszerzésével pedig már már idén elindulhatnak a mintaprogramok. Az agrárminiszter szerint megfelelő fajtaválasztással, korszerű tenyésztéstechnológiával és jól kialakított logisztikai háttérrel és jó marketinggel nem lehetetlen az elmúlt évtizedekben hanyatlásnak induló ágazat feltámasztása.
Bárdos István a Szárnyaló gazdaság nemzeti húsgalamb programért felelős miniszteri biztos elmondta, hogy elsősorban nem a támogatás fogja sikerre vinni a programot, hanem a benne részt vevő tenyésztők munkája és lelkesedése. A miniszteri biztos beszámolt arról is, hogy az elmúlt hónapokban az ország 7 megyéjében 19 tanácskozást tartottak a galambtartás felelevenítése érdekében, amelyen számos régi és új galambtenyésztővel is tárgyaltak. Bárdos István beszámolt arról is, hogy sikerült kiválasztani azt a hústermelésre tartott galambfajtát is, amellyel elindulhat a hazai tenyésztés. Ez egy különösen szapora francia fajta, amely 29 nap alatt költi ki a fiókáit, de 12 nap múlva már újra tojásokat rak. Az egyedek gyorsan nőnek, a kikeléstől számított 30 napon belül elérhetik az 500-700 grammos vágósúlyt. A már említett négyezer galamb egyfajta tenyészbázist fog alkotni, amelynek utódaiból jutnak majd el a gazdálkodókhoz az első szülőpárok.
Bárdos István arról is beszélt, a tervek szerint egy tenyésztőhöz 100-200, de legfeljebb 500 szülőpár kerülne kihelyezésre. Ezek nevelése napi pár órás elfoglaltságot jelent, így a galambtenyésztés kiváló alternatíva lehet a munka, a nyugdíj vagy éppen a gyermeknevelés melletti pluszkereset biztosításához. Az is fontos szempont, hogy a program ott is munkalehetőséget teremthet, ahol ma nehezebb a megélhetés. A miniszteri biztos elmondta, hogy most azt akarják elérni, hogy minden megyében legyen 10-30 olyan termelő, aki legalább 100-200 galambot tart. A tenyésztés mellett a felvásárlás és a feldolgozás megszervezése is folyamatban van, a cél ott az, hogy a galambtartóknak 100 kilométeres körzeten belül biztosított legyen a felvásárlás.
