"Sokat hallunk a megroggyant török fizetőképességről, de a marhaexportot nem ez akadályozza igazán, hanem az, hogy nem is akarnak vágóállatot behozni, inkább a tenyészállatra van igényük. A saját állományuk fejlesztését támogatások és olyan nem vámjellegű akadályok is segítik, mint a behozatal állat-egészségügyi feltételeinek szigorítása" - mondja az agrárszektor.hu-nak egy bennfentes szakember.
Eközben Magyarországon nőtt a húshasznú tehenek és ebből következően a
fiatal bikák száma is. A marhaszektor a legtámogatobbnak számít hazai
viszonylatban, és most a piaci feltételek is jók a globális kereslet
növekedése miatt. Utóbbi összefügg a Kínában tomboló afrikai
sertéspestissel, ami minden állati fehérje iránt megnövelte az igényt a
világban.
A KSH adatai alapján Magyarország élőmarha-exportja 15 százalékkal nőtt 2019 első hat hónapjában a 2018.január-júniusihoz képest. A legtöbb szarvasmarhát Ausztriába szállítottuk, ahova 41 százalékkal nőtt a kivitel, míg a második legnagyobb célpiacra, Törökországba 34 százalékkal kevesebb szarvasmarha került - áll a NAIK AKI piaci jelentésében.
A magyar vágóhidak viszonylag kevés állatot fogadnak, és nagyobb árréssel dolgoznak, mint a határ túloldalán az osztrák kollégák - tudjuk meg. Ennek egyik oka lehet, hogy a feldolgozást olcsóbb hulladék-megsemmisítés kíséri, talán azért, mert teljeskörűbben hasznosítják az állatot. Például a bőrét is kikészítik, igaz, ennek a közelmúltban a Rába vízminősége látta a kárát.
"A tehénállomány növekedése ugyanis nem a tehén, hanem a borjú mennyiségét növeli első körben. Egy húshasznú anyaállat 10-12 évig is termelésben marad..." - magyarázza a számokat a szakember. Az Európai Unióban is csökkent a fiatal bika ("R3") vágóhídi belépési ára: 3,51 euró/kilogramm (1165 Ft/kg) hasított hideg súly volt augusztusban, 5,1 százalékkal esett az egy évvel korábbihoz képest.