Tavaly Dánia még növelni tudta sertés- és sertéshúsexportját, 2019 első felében viszont már 9 százalékos mínuszt kellett elkönyvelnie ezen a téren. Ennek hátterében a csökkenő sertéslétszám áll. A júliusi állományfelméréskor a sertések egyedszáma 2,5 százalékkal volt kevesebb, mint a megelőző évben - írja a topagrar.com.
Továbbra is Németországba érkezik a dán sertésexport (élőállatok és sertéshús) negyede, de az exportált mennyiség 20 százalékkal esett idén. A dán export 42 százaléka élő állatokból áll (vágósertés, hízóalapanyag, tenyészállat), és éves szinten eléri a 13 milliót. A vágósertéseket szinte teljes egészében Németország vásárolja fel, de tenyészállatból is legalább 125 ezret igényelnek egy évben. Magyarország is viszonylag jelentős vásárlónak számít a 7000 darabot nmeghaladó tenyészállat-igényével.
A dán sertéshúsból Kína igényli a második legnagyobb mennyiséget. Június végéig a dánok 31 százalékkal több sertéshúst exportáltak ide, mint 2018-ban. Kína esetében sertéshús alatt elsőroban az olyan vágóhídi melléktermékeket kell érteni, mint például a fejhús. Az Európában nem értékelt testrészek aránya a kínai exportban közelíti a 60 százalékot.
A Kínában dúló afrikai sertéspestis nyomán elpusztított állományt nehéz pótolni, hiszen a sertés reprodukciós ciklusa jóval lassabb a csirkéjénél. A sertéshiány erősen kihat Európára. Mint arról már beszámoltunk, Németországban és Magyarországon is esik az egyedszám, és csökken a vágóhidak telejsítménye. Ha a dán sertésből 20 százalékkal kevesebb érkezik Németországba, akkor az azt jelenti, hogy malacból és tenyészállatból is jóval kisebb a felhozatal. Ez pedig a jövő évi kibocsátásra nézve fest szomorú képet. A hiány 2020-ra is borítékolható. Mindez a termelők nyelvére lefordítva magas sertésátvételi árakat jelent.
